Itt a friss nyugdíjszámítás: ennyit kaphat az államtól, aki minimálbérrel megy nyugdíjba 2024-ben

A nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg: 1) a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez 40 év esetén 80 százalék), 2) és a nettó havi életpálya-átlagkereset összege, amelyet az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számítanak ki. Továbbá a nyugdíj összegét egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja: a nyugdíjmegállapítás éve.

Farkas András szerint, ha valaki 40 évet dolgozott a mindenkori minimálbéren bejelentve, akkor persze lehet a nyugdíja 120 ezer forint körüli összeg, de csak ha 2023-ban (vagy később) állapították meg a nyugdíját. Ennek oka a komplex nyugdíjszámítás, mely leegszerűsítve úgy alakul: a 2023-ban december 1-jéig kapott 232 ezer forintos bruttó minimálbért a nyugdíjszámításkor alkalmazandó nettósítás során először meg kell fosztani a 15 százalékos személyi jövedelemadó-tartalmától (34 800 forint), majd a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól (42 920 forint), így 154 800 forint havi nettó összeget kapunk, amelynek a nyugdíjskála szerinti 40 évhez tartozó 80 százaléka (ez a fentebb említett nyugdíjszorzó) lehet a nyugdíj összege, azaz 123 840 forint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2024! Itt a kalkulátor: pontosan ennyi pénzt kapnak a magyar nyugdíjasok januárban

A Pénzcentrum nyugdíjemelés kalkulátorával idén is könnyedén ki lehet számítani, hogy pontosan mennyivel emelkedik 2024-ben a nyugdíj, és mekkora lesz a 13. havi nyugdíj jövőre.

A szakértő szerint azonban ez a komplikált nyugdíjszámítás végletes és hibás leegyszerűsítése, ami arra a feltételezésre épül, hogy a korábbi években kapott minimálbérek a valorizáció miatt a nettó életpálya átlagkeresetbe ugyanolyan valorizált összegben számítanak be, mint a nyugdíjba vonulás előtt közvetlenül elért minimálbér. Ez azonban nem igaz, hiszen a minimálbérek 1988 óta nem a valorizációnak (a mindenkori nettó országos átlagkereset alakulásának) megfelelően nőttek, hanem attól eltérően, és politikai szándékoktól is befolyásolt mértékben alakultak. Emellett a nyugdíjszakértő szerint a 21. században életszerűtlen feltételezés, hogy valaki az élete során megszakítás nélkül és mindig minimálbérre bejelentve dolgozott.

További gond Farkas András szerint, hogy az említett 120 ezer forint éppen az a nemhivatalos létminimum, amely például a nyugdíjrendszer méltányossági eljárásainál is küszöbérték. Vagyis elég problematikus szerinte, ha 40 évi minimálbéres karrierív alapján csak a létminimumhoz szükséges nyugdíj állapítható meg - írja a lap.