A minimálbér-emelés számos állami juttatás, adókedvezmény és adózási értékhatár összegét is növeli: mutatjuk, melyik mennyivel emelkedik, és kik járhatnak jól a változással.
Itt a friss nyugdíjszámítás: ennyit kaphat az államtól, aki minimálbérrel megy nyugdíjba 2024-ben
Ha valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, annak a nyugdíja ma 120 ezer forint - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a népjóléti bizottsági meghallgatásán Karácsony Mihály az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke szerint, írja a 24.hu. Farkas András nyugdíjszakértő kiszámolta, hogy mennyire állhat közel a valósághoz ez az állítás.
A nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg: 1) a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez 40 év esetén 80 százalék), 2) és a nettó havi életpálya-átlagkereset összege, amelyet az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számítanak ki. Továbbá a nyugdíj összegét egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja: a nyugdíjmegállapítás éve.
Farkas András szerint, ha valaki 40 évet dolgozott a mindenkori minimálbéren bejelentve, akkor persze lehet a nyugdíja 120 ezer forint körüli összeg, de csak ha 2023-ban (vagy később) állapították meg a nyugdíját. Ennek oka a komplex nyugdíjszámítás, mely leegszerűsítve úgy alakul: a 2023-ban december 1-jéig kapott 232 ezer forintos bruttó minimálbért a nyugdíjszámításkor alkalmazandó nettósítás során először meg kell fosztani a 15 százalékos személyi jövedelemadó-tartalmától (34 800 forint), majd a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól (42 920 forint), így 154 800 forint havi nettó összeget kapunk, amelynek a nyugdíjskála szerinti 40 évhez tartozó 80 százaléka (ez a fentebb említett nyugdíjszorzó) lehet a nyugdíj összege, azaz 123 840 forint.
A szakértő szerint azonban ez a komplikált nyugdíjszámítás végletes és hibás leegyszerűsítése, ami arra a feltételezésre épül, hogy a korábbi években kapott minimálbérek a valorizáció miatt a nettó életpálya átlagkeresetbe ugyanolyan valorizált összegben számítanak be, mint a nyugdíjba vonulás előtt közvetlenül elért minimálbér. Ez azonban nem igaz, hiszen a minimálbérek 1988 óta nem a valorizációnak (a mindenkori nettó országos átlagkereset alakulásának) megfelelően nőttek, hanem attól eltérően, és politikai szándékoktól is befolyásolt mértékben alakultak. Emellett a nyugdíjszakértő szerint a 21. században életszerűtlen feltételezés, hogy valaki az élete során megszakítás nélkül és mindig minimálbérre bejelentve dolgozott.
További gond Farkas András szerint, hogy az említett 120 ezer forint éppen az a nemhivatalos létminimum, amely például a nyugdíjrendszer méltányossági eljárásainál is küszöbérték. Vagyis elég problematikus szerinte, ha 40 évi minimálbéres karrierív alapján csak a létminimumhoz szükséges nyugdíj állapítható meg - írja a lap.
Nyugdíjemelés 2027: több tízezer magyarnak nem 3 százalék jár jövőre, hanem ennél is magasabb összeg
A szlovákiai nyugdíjrendszer és a közszféra bérezése jelentős változások előtt áll 2027 januárjától.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







