Ma is működik a legális nyugdíjtrükk: szinte bárki lecsaphat az ingyen százezrekre

Nemrég írtunk róla, hogy a kereső-eltartott arány felborulóban van Magyarországon, ez pedig a hazánkban működő, úgynevezett kirovó-felosztó rendszerben belátható időn belül nyugdíjkatasztrófához vezethet. Az állami nyugdíjrendszer alapja ugyanis az, hogy a befizetők finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. 

Az állam az adófizetőktől bejövő pénzt ráadásul nem forgatja meg, tehát az nem tud gyarapodni, így bár jelenleg még képesek kigazdálkodni az idősek ellátást, csak az a pénz áll rendelkezésre ehhez, ami folyamatosan befolyik a kasszába. Az aktív korúak és a 65 év felettiek aránya pedig, bár hosszú éveken keresztül 25 százalék körül mozgott, az Eurostat friss adatai alapján 2022-re már 31,7 százalékosra "romlott", 2050-re pedig becslésük szerint az 50 százalékot is túllépheti.

Érthető tehát, hogy a magyarok egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az állami nyugdíj a jelenleg aktívaknak már nem feltétlenül jelent majd garanciát a biztonságos időskorra.

Ennek megfelelően egyre népszerűbbek a különböző nyugdíj-előtakarékossági formák, különösen pedig ezek közül az államilag támogatott konstrukciók. Ezek közül három fő típust találni. A nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Az ilyen konstrukciók egyik legnagyobb vonzereje az egyéb megtakarítási lehetőségekkel szemben az, hogy az államtól lehetőségünk van visszaigényelni a befizetéseink 20 százalékát.

Mivel elvileg ezt a pénzt a személyi jövedelemadónkból kaphatjuk vissza, értelemszerű, hogy bejelentett munkaviszony, vagy más jogcímen történő SZJA befizetés a dolog előfeltétele. Kevesen tudják azonban, hogy a nyugdíjbiztosítások esetén még ez sincsen feltétlen így.

A nyugdíjbiztosításnál nyitva maradt a kiskapu

A már közel félmillió magyar által választott nyugdíjbiztosításoknál az állami támogatás mértéke mindig befizetéseink mértékétől függ. Akár havi 10-15 ezer forinttal is belevághatunk, de egy ilyen alacsonyabb befizetéssel értelemszerűen az adójóváírás összege is csekélyebb lesz.

Utóbbi egyébként ennél a megtakarítási formánál évi 130 ezer forintban van maximalizálva, aminek eléréséhez havi 54 166 forintot kell befizetnünk a kasszába. Ahogy már írtuk, a visszautalt összeget elméletileg a személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza az adóbevallásunk elkészítésekor.

A nyugdíjbiztosításnál azonban létezik egy "kiskapu", melynek segítségével akkor is lecsaphatunk a kedvezményre, ha az adott évben akár egyáltalán nem fizettünk SZJA-t. Ahogy a neve is mutatja ugyanis, ez a megtakarítási forma jogilag biztosításnak minősül. A biztosításoknál pedig a szerződő és a biztosított személye eltérhet, tehát más is megkötheti ránk a szerződést.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogyha a biztosított például gyesen lévő anyuka, KATA-s vállalkozó, de a szerződőnek bejelentett munkahelye van, akkor az utóbbi személyi jövedelemadójából kerülhet jóváírásra a a befizetések 20 százaléka a kedvezményezett nyugdíjbiztosítási számlájára.

A másik két népszerű nyugdíjmegtakarítási forma, tehát a NYESZ, illetve az önkéntes nyugdíjpénztár esetében sajnos ezt nem "játszhatjuk el", azok ugyanis jogilag más elbírálás alá esnek. Persze a nyugdíjbiztosítás szerződője emellett választhat saját időskori megtakarításaira egy másik lehetőséget is, amivel ilyen esetben jobban is jár.

Ez azért van, mert hiába fizeti a kedvezményezett családtag mellett a szerződő rokon is a nyugdíjbiztosítását, a visszaigényelhető befizetésekre érvényes maximum 130 000 forintos küszöb kettejük esetében sem lesz magasabb. Ez akkor is így van, ha a két külön számlára fizetett összeg 20 százaléka jóval meghaladja akár a havi 54 166 forintos határt is.

Ha tehát nem fizetünk SZJA-t, mégis képesek vagyunk havin néhány tízezer forintot félretenni, érdemes ugyan élni ezzel a nyugdíjtrükkel, de jobb, ha olyan családtag segítségét kérjük, akinek, ha vannak is saját megtakarításai ilyen célra, azt önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára, esetleg más konstrukcióba fizeti.

A nyugdíjbiztosítás egyébként akkor éri meg igazán, ha nemcsak az inflációt követi, hanem ezen felül hozamot is termel. Bár az elmúlt év végén ugyan a 73 pénztári portfólióból csak 12 zárt pozitív hozammal, a szektor teljesítményét hosszú távon bemutató 10 és 15 éves – záró vagyonnal súlyozott – átlagos nettó hozamok értéke viszont 4,37 százalék, illetve 4,63 százalék lett a 2022. évi adatok nyomán. Mindez pedig az MNB friss elemzése szerint azt jelenti, hogy a pénztárak az alacsony tavalyi hozamok és a magas infláció ellenére egy és másfél évtizedes távlatban még mindig pozitív reálhozamot mutathatnak fel, változatlanul rendelkeznek hosszú távú értéknövelő képességgel.

Ha pedig fizetünk személyi jövedelemadót sokkal szélesebbek a lehetőségeink és adott esetben könnyen ajánlható a másik két, államilag támogatott megtakarítási forma is. Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye lehet például az, hogy laikusok számára is könnyen átlátható a működési. Befektetési döntéseinket ennél a konstrukciónál ugyanis a pénztárak hozzák helyettünk. Ezen felül alacsony, akár 5-10 ezer forintos havi befizetéssel is elindítható, az állami támogatás felső határa pedig, ha magasabb összegű befizetést vállalunk itt még magasabb, 150 000 forint.

A nyugdíj-előtakarékossági számlának más. a vonzereje. Ez a három megoldás közül a legkötetlenebb befektetés. Költségei jellemzően alacsonyabbak, mint a biztosításnak, viszont minden téren rugalmasabb konstrukció, mint az önkéntes pénztárak, tehát mondhatni egyesíti a másik két forma erényeit. Az éves befizetéseinkre természetesen itt is jár a 20 százalékos visszatérítés, de az összeghatár itt a legalacsonyabb, 100 000 forintos.

A NAV is tud nyugdíjtrükkről

Kíváncsiak voltunk rá, hogy a nyugdíjbiztosítás  esetében elérhető „kiskaput” szándékosan hagyták-e meg a biztosítási formánál, illetve arra is, hogy hosszú távon is az élelmes magyarok rendelkezésére áll-e majd ez a lehetőség. A Pénzcentrum ezért korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is megérdeklődte, mi a hivatalos álláspont a nyugdíjtrükkel kapcsolatban. A hatóság az alábbi választ adta:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény arra a nyugdíjcélú megtakarításra is biztosítja az adó feletti rendelkezést, amikor a szerződő magánszemély helyett egy másik magánszemély fizeti a nyugdíjbiztosítási szerződés díját. Még akkor is, ha ezért a magánszemély adómentes bevételre tesz szert. A jogalkotás, az adójogi jogszabályok tartalmának meghatározása nem tartozik a NAV feladatkörébe, a NAV jogalkalmazó szervként az Szja tv.szerint teljesíti a magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban szereplő összegek átutalását

Az adóhatóság is tisztában van tehát a szerződő és biztosítotti viszonyban elérhető nagyszerű lehetőséggel és nem tervezi, hogy bármit is fellépjen az azzal élőkkel szemben. A dolog ugyanis adójogi szempontból is teljesen legális.