Hiába a javuló tendencia: ezért fektetheti két vállra a nyugdíjkatasztrófa Magyarországot

Az Európai Unióban 2019-ben körülbelül 14 100 gyermek halt meg, mielőtt elérte volna az egy éves kort – derült ki az Eurostat friss kiadványából. Ez ekvivalens a csecsemőhalandóság arányával, ami 3,4 halálozást jelent 1 000 élveszületésre.  Ez az arányszám ugyanakkor 2009-ben még 4,2 volt, úgyhogy a tendencia továbbra is pozitív, főleg évtizedes távlatban. Ugyanis ha megnézzük, 1961-ben 1 000 élveszületésre még drámain sok, 38,2 halálozás jutott.

Csecsemőhalandóság az EU tagállamaiban

2019-ben a legmagasabb csecsemőhalandósági arányt Máltán mérték, ott 1 000 élveszületésre 6,7 halálozás jutott, míg a második Romániában 5,8, a harmadik Bulgáriában 5,6. Ezzel szemben a legalacsonyabb arány azt észtek regisztrálták, 1,6 halálesettel, őket követte Szlovénia, Finnország és Svédország, mindegyik esetében 1 000 élveszületésre 2,1 halálozás jutott.

Ha megnézzük a statisztikákat, láthatjuk, hogy Magyarországon a csecsemőhalandóság majdnem az EU-átlagot teszi ki, annál azonban valamivel magasabb az arányszám idehaza. Ami azt jelenti, hogy 2019-ben hazánkban 1 000 élveszületésre, 3,6 csecsemőhalálozás jutott, a hollandokkal holtversenyben a 11. legrosszabb adat a 27 tagállam közül. Közvetlen szomszédjaink közül ugyanakkor hárman is rosszabb helyen szerepeltek, mint mi, így Romániában, Szlovákiában és Horvátországban is több csecsemőhalálozás jut 1 000 élveszületésre.

Igaz, Ausztriában, sőt Szlovéniában már jóval kevesebb az ilyen tragédia, mint Magyarországon. E két szomszédunk már jócskán az EU-s átlag alatt szerepel a tagállamokat összehasonlító listán. Magyarország szempontjából egyébként érdekes, hogy 2010 óta szinte folyamatosan csökkent a csecsemőhalandóság, igaz két alkalommal 2012-2013 és 2018-2019 között pont, hogy növekedett. Ráadásul 2019-re 0,3 tized százalékponttal, aminek hatására ez elmúlt 3 év legrosszabb adatát produkáltuk.

Magyarországon egyébként 1961-ben 1 000 élveszületésre 44,1 haláleset jutott, ami több mint 10-szer annyi, mint 2019-ben, 58 évvel később.

A javuló tendencia sem ment meg minket?

Hiába csökken ugyanakkor a csecsemőhalandóság Magyarországon, a népesség fogyása várhatóan továbbra sem fog megfordulni. Folyamatosan fogy tehát a magyar: az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 80 évben drámai módon fog elfogyni a magyar, évről-évre folyamatosan. Ami odáig vezethet egy korábbi Eurostat becslés szerint, hogy 

2100-ra már csupán 7,9 milliónyi magyar emberről beszélhetnek majd a későbbi korok.

A sokszor a szóbeszédben még ma is reménytelin emlegetett 10 milliós országhatárokon belüli magyar tehát a későbbiekben még annyira sem fogja majd megállni a helyet, mint ahogy manapság.

Ha pedig az elöregedést nézzük, akkor még sötétebb jövő előtt állnak a magyarok: az elérhető előrejelzések alapján a függőségi ráta nálunk 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy

100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb honfitárs jut majd.

A brutális méretű népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Éppen ezért nem csoda, hogy az elkövetkezendő évtizedeknek az egyik kulcskérdésre lesz Magyarországon – és egyébként a fejlett világban is -, hogy mit kezdjünk a nyugdíjrendszer gyökeres átalakításával.