Óriási pénzeket mozgatott meg világszerte a magyarországi kormányváltás: sokaknak most érik csak a hideg zuhany?

A választást követő hónapokban jelentős erősödésnek indultak a hazai kötvények, a hozamok meredeken estek. A márciusban még 7 százalék körüli tízéves hozamszint június második felére 5 százalék közelébe süllyedt. Ez szokatlanul nagy piaci mozgás ilyen rövid idő alatt, ami több tényező együttes hatásának köszönhető.

A piac már korábban készült a Tisza Párt esetleges győzelmére, beárazva a Tisza-forgatókönyvet, ám a kétharmados parlamenti többség megszerzése még a befektetőket is meglepte. Ez a politikai felállás drasztikusan csökkenti a kockázatokat, mivel a mélyreható szerkezeti átalakítások véghezviteléhez sincs szükség politikai kompromisszumokra, így minimálisra csökken a törvényhozási patthelyzet kialakulásának esélye.

Az új kormánypárt korábbi ígéretei egy markánsan Európa-párti külpolitika kialakításáról, valamint a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú uniós források hazahozataláról szóltak. Ennek eredményeként a korábban felfüggesztett brüsszeli pénzek felszabadításáról már májusban megszületett a megállapodás.

Kormányra kerülve a Tisza továbbra is kitart a kampányban hangoztatott hosszú távú célja, az euró bevezetése mellett, amelynek feltételeit jelenleg 2030-ra látják teljesíthetőnek. Amennyiben a piac hitelesnek értékeli ezt a céldátumot, az egy automatikus konvergenciafolyamatot indít el a kötvénypiacon. Ennek logikája szerint a már forgalomban lévő hosszú lejáratú magyar állampapírok hozamának fokozatosan közelítenie kell az euróövezeti papírokéhoz, és pontosan ez a trend rajzolódott ki az elmúlt hónapokban.

A jelek szerint a befektetők egyértelműen megvették a piacbarát magyar politikai fordulat és a közeledő euróbevezetés narratíváját. Ennek köszönhető, hogy a magyar tízéves referenciahozam május közepe óta a hasonló lengyel hozamszint alatt tartózkodik, pedig a két ország szuverén hitelminősítése között három fokozat a különbség, és az elmúlt években tartósan 100-200 bázispontos felára volt a hazai papíroknak. Hasonló tendencia figyelhető meg a cseh-magyar hozamkülönbözet esetében is, amely a korábbi 2-3 százalékpontos szintről fél százalékpont közelébe szűkült.

A magyar kötvények a fejlett piaci eszközökhöz képest is jelentős felülteljesítést mutattak. A német-magyar hozamfelár a korábbi 400 bázispont feletti szintről 250 bázispont alá szűkült, míg az amerikai-magyar hozamkülönbözet szinte teljesen eltűnt.

Bár az elmúlt néhány hétben megtorpant a hazai hozamok esése, a folyamat hátterében elsősorban a globális befektetői hangulat romlása áll, hiszen a közel-keleti konfliktus kiéleződése miatt a piaci szereplők általánosságban is óvatosabbá váltak a kötvénybefektetésekkel kapcsolatban.

Az átlagosnál hevesebb hozamemelkedéshez természetesen hozzájárult a magyar állampapírok extrém erős túlpozicionáltsága is. A kötvénypiacon nagyjából ugyanaz játszódott le, mint a devizapiacon. Korábban a forint járt az élen az erősödésben, és mivel gyakorlatilag mindenki a magyar deviza mellett foglalt pozíciót, a globális korrekció beköszöntével a visszarendeződés mértéke is felülmúlta a nemzetközi átlagot.

A magyar kötvénypiaci rali nemcsak a hazai befektetők figyelmét keltette fel, a napokban a Financial Times is részletes elemzést szentelt a témának. A brit üzleti lap kiemelte, hogy miközben a JPMorgan helyi devizás feltörekvő piaci kötvényindexe az év eleje óta mindössze 1 százalékos emelkedést mutatott, a magyar forintkötvényekkel már 11 százalékos hozamot lehetett elérni.

Az elemzés rámutatott arra is, hogy a globális feltörekvő piacokon idén kizárólag a kolumbiai, a brazil és az egyiptomi helyi devizás állampapírok biztosítottak a magyarnál is magasabb hozamot.

"A világon mindenki, aki feltörekvő piaci kötvénybefektetésekkel foglalkozik, a magyar sztorit játszotta meg az utóbbi időszakban" – nyilatkozta a lapnak David Hauner. A Bank of America stratégája szerint a tavasz folyamán ez egy kiemelkedő befektetési sztori volt, mostanra azonban kissé túlzsúfolttá vált a piac.

Az amerikai befektetési bank szakembere a felhalmozott jelentős piaci pozíciók miatt egyelőre nem lát érdemi teret a hazai hozamok további esésére, más elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a jelenlegi emelkedés csupán átmeneti korrekció, hiszen Magyarország hosszú távú fundamentális megítélése nem változott.

"Az eurókonvergencia-sztori csak most vette kezdetét, és még sokáig kitarthat" – hangsúlyozta Pavel Mamaj. A ProMeritum Investment Management szakértője rámutatott, hogy a német-magyar hozamfelár március óta 400 bázispontról 230 bázispontra szűkült, ez a folyamat pedig folytatódhat, ha a kormány további lépéseket tesz a közös valuta bevezetése felé. Mamaj szerint jó esély van arra, hogy az év vége előtt további 100 bázisponttal csökken a hozamkülönbözet, a fennmaradó 130 bázispontos prémium pedig a következő négy évben, az euró tényleges bevezetése előtt fokozatosan árazódhat ki a piacról.

Nafez Zouk, az Aviva Investors elemzője mindehhez hozzátette, hogy a magyar hozamok további érdemi csökkenését elsősorban a kormány hiteles költségvetési konszolidációs terve, valamint a maastrichti kritériumok teljesítése felé tett kézzelfogható lépések biztosíthatják a jövőben.