Tényleg sírkövet vesznek a kaparós nyereményből a magyarok?

 - ezekkel a szavakkal nyitotta Varga Mihály, Nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Öngondoskodás 2015 konferenciáját. Ilyen öngondoskodás lehet például egy baleset, amire pénzügyileg sem árt felkészülni, vagy a lakás vásárlása, amely az egyik legtipikusabb pénzügyi célja a magyar családoknak.

Lényeges, hogy 5,4 százalékkal nőttek a háztartások jövedelmei 2010 és 2014 között, ez pedig segíti a magyar családok öngondoskodását. A miniszter szerint azért fontos az öngondoskodás, mert változtatás nélkül egyre több nyugdíjast kell eltartania egy aktív keresőnek.

 - tette hozzá Varga. Alig több mint 8 ezer lakás épült az elmúlt évben, ami jócskán elmarad a válság előtti évi 36 ezer darab lakásépítéstől.

Milyen jövője számíthatnak a magyarok?

Sokan gondolkodnak azon, hogyan fogunk élni öt vagy tíz év múlva, a konferencia panelbeszélgetésén pontosan egy ilyen jövőt vázoltak fel a résztvevők. Tényleg pesszimisták lennének a magyarok?

 - jellemezte a magyar emberek pesszimizmusát Karafiáth Orsolya, író, költő. Nehéz azt meghatározni, hogy mit jelent az optimizmus és mit jelent a pesszimizmus. Sokszor a gazdasági helyzet nem mutatja meg azt, hogy mennyire optimisták az emberek. A GfK Hungária felmérése szerint egyébként a magyarok 75 százaléka pozitívan látja a jövőjét, ami szöges ellentétben áll az írónő véleményével, igaz, nemzetközi összehasonlításban érdekes módon Magyarország kiemelkedő optimizmussal szerepelt.

Magyarországon a család szerepe fontos, sokan arra számítanak, ha bajba kerülnek, akkor a családjuk segíti őket túl a problémákon. Ez azonban átalakulóban van, így egyre kevesebben támaszkodnának a családjukra és a jövőben ez az igény fokozatosan leépülhet.

 - tette hozzá Karafiáth. Ez a fajta kiszámíthatatlanság sokak életét és optimizmusát befolyásolhatja, lényeges azonban leszögezni, hogy ez a fajta bizonytalanság olyan különleges eseményekre terjed ki, ami nagyon ritkán és kifejezetten extrém eseményként fordulnak elő.

Az öngondoskodás során a probléma az, hogy az emberek 5-6 éves időtávban gondolkodnak. A nyugdíjra való megtakarításokra a legtöbben csak 50 éves koruk után, a gyerekek kirepülése után kezdenek félretenni. Ez viszont sok esetben már késő arra, hogy elegendő méretű vagyont halmozzanak fel ahhoz, hogy nyugodt idős éveik lehessenek.