A betétek már nem hozzák lázba a lakosságot

A BAMOSZ februári statisztikái szerint nem csillapodott a lakosság befektetési alap vásárlási kedve, a hónap során az alapokban kezelt vagyon 114,7 milliárd forinttal 3657,8 milliárd forintra emelkedett. Utoljára ezeken a szinteken 2011 júliusában jártunk, és ha jobban megnézzük, akkor a historikus, 2011 február végi csúcsoktól mindössze 227,7 milliárd forinttal vagyunk elmaradva, ami ha a vételi erő továbbra is fennmarad, akkor két hónapon belül akár össze is jöhet. Az elmúlt évek statisztikáit visszanézve még nem indult ilyen erősen az év, két hónap alatt 245 milliárd forinttal nőtt a kezelt vagyon, amelynek a döntő többségét a tőkebeáramlás tette ki.

A februári statisztikákat megbontva azt találtuk, hogy a 114,7 milliárd forintos pluszból 106,1 milliárd forintot tett ki a tőkebeáramlás, míg a befektetéseken elért hozamok 8,6 milliárd forintot jelentettek. Januárban hasonló volt a kép, sőt a tőkebeáramlás még nőni is tudott, egyedül a piaci hozamok maradtak el az év első hónapjához képest. A historikus adatok alapján nagyon jól látszik, hogy 2012 második felétől kezdve egy átmeneti megálló mellett folyamatosan nőni tudott a tőkebeáramlás a szektorban, az utóbbi öt hónapban pedig rendre 50 milliárd vagy afeletti volt a tőkebeáramlás nagysága.

Viszonylag egyszerű okokkal magyarázható a befektetési alapok növekvő népszerűsége, az alapokkal leginkább versenyző termékek a betétek, ezen a fronton viszont a jegybanki alapkamat csökkenése miatt már a bankok nem tudnak olyan kamatokat ígérni, amely jelentősen meghaladná a pénzpiacon elérhető hozamokat. A Magyarországon leginkább népszerű alapkategória, a pénzpiaci alapoké, a befektetők pedig relatíve gyorsan át tudják mozdítani a lejárt betétjeiket alapokba, ha a körülmények ezt indokolják. Az alapok számára az is pozitívum, hogy a tavalyi év nagyon jól sikerült, az alapok egy éves visszatekintő hozamai magasak, legyen szó akár a pénzpiaci-, akár a kötvény-, vagy éppen a származtatott alapokról. A befektetők pedig jellemzően ezt veszik figyelembe, amikor választanak a betétek és az alapok között.

Az előző havi tőkeáramlás is ezt a tényt erősítette meg, a legnépszerűbb alapok februárban a pénzpiaci alapok voltak, ebbe az alapkategóriába 38 milliárd forint friss tőke érkezett. Hasonlóan keresettek voltak a kötvényalapok is, a visszatekintő hozamok alapján bőven kétszámjegyű hozamokat elérő alapok 35,5 milliárd forintot tudtak magukhoz vonzani. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az abszolút hozamú alapok fértek fel, a szakma slágertermékének számító alapok most is 14,3 milliárd forinttal tudtak bővülni csak a befektetési jegy értékesítéseknek köszönhetően. A hónap vesztesei a részvény- és az árupiaci alapok voltak, azonban óriási összegek nem távoztak az alapkategóriákból.

A havi hozamokat illetően az élboly azért jelentősen átalakult, az első helyen igaz a kötvényalapok végeztek, azonban a második és a harmadik helyen a befektetők által kevésbé keresett vegyes alapok, valamint az intézményi befektetők számára fenntartott zártkörű alapok végeztek. A hónap során a legnagyobb veszteséget vagyonarányosan az árupiaci alapok szenvedték el, azonban itt mindösszesen 6 alapról van szó, vagyis akár egy alap rosszabb teljesítménye elvihette a statisztikát. A pénzpiaci alapok igaz a BAMOSZ adatai szerint negatív értékkel szerepelnek, ebben viszont nemcsak a hozamok, hanem egy alap kiesésének technikai hatása is benne szerepel, ezt viszont külön információ hiányában nem tudtuk kiszűrni.

A tőkeáramlásokban látható folyamatok alapvetően nem tudták megváltoztatni a hazai befektetési alap kategóriák részesedését, még mindig messze a legnagyobb részesedéssel a pénzpiaci alapok állnak az első helyen, amelyek gyakorlatilag a betétek legközelebbi helyettesítőjének számítanak. Az viszont mindenképpen érdekes, hogy a kötvényalapokba az utóbbi hónapokban érkező nagyobb pénzek hatására már megközelítették a tőkevédett alapokat, hamarosan akár helycseres is történhet. A kedvező visszatekintő hozamok ugyanis a kötvényalapok mellett szólnak, még akkor is ha a jövőben ezeket a hozamokat nem tudják majd az alapok megismételni, a befektetők legalább fél évig még megnövekedett érdeklődést fognak mutatni az alapkategória iránt. A magyar piac specialitását mutatja, hogy az abszolút hozamú alapok hamarosan be fogják érni a részvényalapokat, miközben utóbbi kategória Nyugat-Európában sokkal nagyobb részarányt hasít ki a teljes tortából.