Itt a vég: bedőlt a nagybank magánnyugdíj-pénztára

Az Erste magánnyugdíjpénztárának esete jól példázza, hogy az elmúlt időszak jogszabályi változásai ellehetetlenítették a magánkasszák működését. A pénztáraknak továbbra sincsenek bevételeik, a pénztártagoktól levont tagdíj már több mint egy éve nem a magánkasszákba, hanem az állami nyugdíjbiztosítási alapba folyik be.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a pénztárak legfeljebb a tagdíj 0,9 százalékát vonhatják le működési költségekre. A gond csak az, hogy nincs miből levonni. A törvény által előírt adminisztrációs költségek mellett jelentős terhet ró a magánkasszákra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díj. Ez a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyont figyelembe véve éves szinten 80 millió forintot tesz ki.

A Stabilitás Pénztárszövetség korábbi számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A tagság visszajelzései alapján azonban ezt a plusz terhet már sokan nem tudják vállalni.
A Stabilitás Pénztárszövetség ezért azt javasolja, hogy a tagok működési célú adományokkal, önkéntes alapon járuljanak hozzá pénztáruk fenntartásához. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, amely függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől.

A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja, amely összeget a pénztár a tag rendelkezése értelmében teljes egészében a működési költségek fedezésére fordíthat. A hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy a pénztárak tagi adományból finanszírozzák működésüket. Az így befizetett összeg - a tagdíjjal ellentétben - a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét.

A Szövetség hangsúlyozza: az önkéntes adomány bevezetése mellett sok tagnak megérheti a pénztári rendszerben maradni, ugyanis egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik. Azonban hosszabb távon mindenképp indokolt a magánpénztárak jogszabályi környezetének felülvizsgálata. A szövetség erre vonatkozóan javaslatokat készít a kormányzat számára, és a piac szereplői örömmel vennék, ha az új jogszabályok végleges kidolgozásakor figyelembe vennék majd a pénztárak véleményét is.

A Pénztárszövetség a pénztárak működőképességének hosszú távú fenntartása, jövőbeli lehetőségeinek felmérése érdekében összeállított a pénztártagok számára egy kérdőívet is, amelyet a honlapján tett közzé (www.stabilitas.hu). Ebben azt szeretnék felmérni, hogy a magánkasszákban kívánnak-e maradni a tagok, hajlandók lennének-e adományt fizetni, s ha igen, akkor mekkora összeget.

Az Erste Nyugdíjpénztár vezetősége úgy ítélte meg, hogy nem lehet elvárni a pénztártagoktól, hogy önkéntesen támogassák az ágazat működését, ami nélkül nem lehet fenntartani a magánnyugdíj-pénztárat. Ezért az Erste Nyugdíjpénztár vezetősége azt javasolja a közgyűlésnek, hogy 2012. július 1-jével kezdeményezze a magán-nyugdíjpénztári ágazat végelszámolással történő jogutód nélküli megszüntetését. Február 28-ig levélben tájékoztatják a magán-nyugdíjpénztári ágazat tagjait a jogszabályi változásokról, az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés lehetőségéről és a végelszámolásról. Az Erste magánpénztárában összesen 2400 tag maradt.

Ugyanakkor az Erste Nyugdíjpénztár önkéntes pénztára továbbra is működik, sőt bővíti tevékenységét - közölte a társaság.