5 °C Budapest

Így nyerhetnek időt a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozók

Pénzcentrum
2012. január 17. 11:10

A vállalkozási tevékenységük szüneteltetésével mentesülhetnek a korhatár alatti nyugdíjas egyéni vállalkozók a tetemes, havonta 57 ezer forintos adó- és járulékfizetési kötelezettségük alól, ha nincs bevételük. A vállalkozást akár egy hónapra is fel lehet függeszteni, a bevételeket pedig minél kevesebb hónapra csoportosítani. A közterheket csak azokban a hónapokban kell megfizetni, amelyekben működik a vállalkozás.

Egyelőre mélyen hallgat a kormányzat a korhatár alatti nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok segélykiáltásaira, amelyben azt kérik, hogy továbbra is kedvező feltételek mellett folytathassák vállalkozói tevékenységüket. Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, január 1-től már nem vehetik igénybe az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket, mivel már nem számítanak saját jogú nyugdíjasnak. Elveszítették ezt a lehetőséget a múlt évben még rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő vállalkozók is. Csak a rehabilitációs járadék minősül saját jogú nyugellátásnak, az ilyen juttatásban részesülők az ellátás végéig kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók lehetnek.

Mi lesz az elesettek megsegítésének alkotmányos kötelezettségével?
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a honlapján (www.meosz.hu) közölt írásában az Alkotmányban foglalt alapértékre hívja fel a kormány figyelmét, amely szerint : "Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése". Méltánytalannak tartják azt, hogy az akár 80 százalékos rokkantsági besorolású, ámde az öregségi korhatárt még be nem töltött vállalkozóknak ugyanannyi járulékot kelljen fizetniük, mint a 100 százalékig egészséges embereknek. A havonta pár tízezer forintos állami ellátásában részesülő rokkantnyugdíjas vállalkozók közül sokak bevétele kevesebb, mint amennyi adót és járulékot kellene fizetniük.

A korhatár alatti nyugdíjas egyéni vállalkozóknak havonta összesen 57 ezer forint adót és járulékot kellene megfizetniük függetlenül attól, hogy mennyi a bevételük. Ezzel szembe tavaly havonta 5100 forint szolgáltatási járulékot, valamint a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, evásoknál a törvény szerinti adóalap 10 százalékának megfelelő nyugdíjjárulékot kellett fizetniük.

A fizetendő közterhek változásáról ITT OLVASHATSZ!
Ez lehet az egérút a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak

Mint korábban megírtuk, az érintett vállalkozók úgy csökkenthetik a költégeiket, hogy valamely társas vállalkozásban ügyvezetővé, illetve üzletvezetésre jogosult taggá válnak, ahol munkaviszonyt létesítenek - ajánlotta Magyar Gábor ügyvéd. Így megtehetik azt, hogy részmunkaidőben (például 4 órás munkaviszonyban) tevékenykednek, és így csak a részmunkaidős munkavégzés után kell megfizetniük a közterheket. Így a felét megspórolhatják a fizetendő köztehernek, ami még így is nagyjából a duplája lesz a tavalyi évinek.

A minimális bevétellel rendelkező vállalkozások úgy nyerhetnek időt és pénzt, ha szüneteltetik a vállalkozásukat. 2010. január 1-től van lehetőség arra, hogy az egyéni vállalkozóknak szüneteltessék a tevékenységüket úgy, hogy az adott időszakra ne kelljen adót és járulékot fizetniük - tájékoztat honlapján a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV).

A tevékenység szüneteltetésére azon egyéni vállalkozók jogosultak, akik vagy az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartoznak, vagy a tevékenységükre vonatkozó külön jogszabály teszi azt lehetővé számukra (egyéni ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő, bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő). A korábban külön nevesített gyógyszerészeti magántevékenység, falu/tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltató tevékenység abban az esetben minősül egyéni vállalkozói tevékenységnek, ha azt egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként végzik.

A tevékenységet legalább 1 hónapig és legfeljebb 5 évig lehet szüneteltetni. A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél (illetékes okmányiroda) - az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon - kell bejelenteni. A körzetközponti jegyző a szünetelésről értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésről értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.

A szünetelést a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is be kell jelenteni. Ugyanis a szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül, melyből az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a pénzintézet kötelezettsége. Amennyiben az egyéni vállalkozó elmulasztja a pénzintézet felé történő bejelentést, annak minden adójogi következménye őt terheli.

A szünetelés időtartama alatt nem lehet egyéni vállalkozói tevékenységet végezni, új jogokat szerezni, illetve új kötelezettséget vállalni. Cserébe a felfüggesztés idején nem kell megfizetni az adó- és járulékterheket. Ellenben a szünetelés ideje alatt nem lehet adót visszaigényelni, költségvetési támogatást, illetve az esetlegesen túlfizetett adó visszatérítését kérni.

A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeket azonban a szünetelés időtartama alatt teljesíteni kell. Nagyon fontos tudni, hogy a szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó és az egyszerűsített vállalkozói adó bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. Az szja- és az eva-bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel kell elszámolni. Amennyiben valaki a teljes évben szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységet, és más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezik, akkor nem kell szja-bevallást benyújtania.

A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor lehet folytatni, egyszerűen csak be kell jelenteni az illetékes okmányirodánál. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. Ha a szüneteltetés kezdőnapját követően 5 év eltelik, és a vállalkozó nem jelentette be a tevékenységének folytatását, vagy megszüntetését, akkor automatikusan megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság. 

 

Rengeteg munkavállaló készül most erre: már ezt is kaphatnak a bónusz mellé

Már csak pár hét van karácsonyig, így minden cégnél napirenden van a kérdés, hogy milyen formában köszönjék meg a dolgozók egész éves munkáját.

A Brancs megmondja: ezek kellenek, hogy megvalósítsd vállalkozás ötleted

A Brancs kampányait készítő szakemberekkel beszélgettünk arról, hogy mi a receptje egy sikeres vállalkozásnak.

Új őrület terjed Magyarországon: ez lesz 2023 slágere a magyar wellnessekben?

Nem csoda hát, hogy egyre több panzió igyekszik az egész szezon alatt különlegesebb programokat, lehetőségeket kínálni az arra utazóknak.

Valósítsd meg vállalkozói ötleted vevőid segítségével! (x)

Ha régóta motoszkál a fejedben egy világmegváltó ötlet, de eddig nem mertél belevágni, akkor most itt a tökéletes alkalom, hogy a tettek mezejére lépj.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. december 9. péntek
Natália
49. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?