7 °C Budapest

Így nyerhetnek időt a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozók

Pénzcentrum
2012. január 17. 11:10

A vállalkozási tevékenységük szüneteltetésével mentesülhetnek a korhatár alatti nyugdíjas egyéni vállalkozók a tetemes, havonta 57 ezer forintos adó- és járulékfizetési kötelezettségük alól, ha nincs bevételük. A vállalkozást akár egy hónapra is fel lehet függeszteni, a bevételeket pedig minél kevesebb hónapra csoportosítani. A közterheket csak azokban a hónapokban kell megfizetni, amelyekben működik a vállalkozás.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Egyelőre mélyen hallgat a kormányzat a korhatár alatti nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok segélykiáltásaira, amelyben azt kérik, hogy továbbra is kedvező feltételek mellett folytathassák vállalkozói tevékenységüket. Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, január 1-től már nem vehetik igénybe az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket, mivel már nem számítanak saját jogú nyugdíjasnak. Elveszítették ezt a lehetőséget a múlt évben még rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő vállalkozók is. Csak a rehabilitációs járadék minősül saját jogú nyugellátásnak, az ilyen juttatásban részesülők az ellátás végéig kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók lehetnek.

Mi lesz az elesettek megsegítésének alkotmányos kötelezettségével?
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a honlapján (www.meosz.hu) közölt írásában az Alkotmányban foglalt alapértékre hívja fel a kormány figyelmét, amely szerint : "Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése". Méltánytalannak tartják azt, hogy az akár 80 százalékos rokkantsági besorolású, ámde az öregségi korhatárt még be nem töltött vállalkozóknak ugyanannyi járulékot kelljen fizetniük, mint a 100 százalékig egészséges embereknek. A havonta pár tízezer forintos állami ellátásában részesülő rokkantnyugdíjas vállalkozók közül sokak bevétele kevesebb, mint amennyi adót és járulékot kellene fizetniük.

A korhatár alatti nyugdíjas egyéni vállalkozóknak havonta összesen 57 ezer forint adót és járulékot kellene megfizetniük függetlenül attól, hogy mennyi a bevételük. Ezzel szembe tavaly havonta 5100 forint szolgáltatási járulékot, valamint a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, evásoknál a törvény szerinti adóalap 10 százalékának megfelelő nyugdíjjárulékot kellett fizetniük.

A fizetendő közterhek változásáról ITT OLVASHATSZ!
Ez lehet az egérút a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak

Mint korábban megírtuk, az érintett vállalkozók úgy csökkenthetik a költégeiket, hogy valamely társas vállalkozásban ügyvezetővé, illetve üzletvezetésre jogosult taggá válnak, ahol munkaviszonyt létesítenek - ajánlotta Magyar Gábor ügyvéd. Így megtehetik azt, hogy részmunkaidőben (például 4 órás munkaviszonyban) tevékenykednek, és így csak a részmunkaidős munkavégzés után kell megfizetniük a közterheket. Így a felét megspórolhatják a fizetendő köztehernek, ami még így is nagyjából a duplája lesz a tavalyi évinek.

A minimális bevétellel rendelkező vállalkozások úgy nyerhetnek időt és pénzt, ha szüneteltetik a vállalkozásukat. 2010. január 1-től van lehetőség arra, hogy az egyéni vállalkozóknak szüneteltessék a tevékenységüket úgy, hogy az adott időszakra ne kelljen adót és járulékot fizetniük - tájékoztat honlapján a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV).

A tevékenység szüneteltetésére azon egyéni vállalkozók jogosultak, akik vagy az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartoznak, vagy a tevékenységükre vonatkozó külön jogszabály teszi azt lehetővé számukra (egyéni ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő, bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő). A korábban külön nevesített gyógyszerészeti magántevékenység, falu/tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltató tevékenység abban az esetben minősül egyéni vállalkozói tevékenységnek, ha azt egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként végzik.

A tevékenységet legalább 1 hónapig és legfeljebb 5 évig lehet szüneteltetni. A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél (illetékes okmányiroda) - az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon - kell bejelenteni. A körzetközponti jegyző a szünetelésről értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésről értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 646 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7,28%), de nem sokkal marad el ettől a Sberbank 40 150 forintos törlesztőt (THM 7,66%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A szünetelést a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is be kell jelenteni. Ugyanis a szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül, melyből az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a pénzintézet kötelezettsége. Amennyiben az egyéni vállalkozó elmulasztja a pénzintézet felé történő bejelentést, annak minden adójogi következménye őt terheli.

A szünetelés időtartama alatt nem lehet egyéni vállalkozói tevékenységet végezni, új jogokat szerezni, illetve új kötelezettséget vállalni. Cserébe a felfüggesztés idején nem kell megfizetni az adó- és járulékterheket. Ellenben a szünetelés ideje alatt nem lehet adót visszaigényelni, költségvetési támogatást, illetve az esetlegesen túlfizetett adó visszatérítését kérni.

A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeket azonban a szünetelés időtartama alatt teljesíteni kell. Nagyon fontos tudni, hogy a szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó és az egyszerűsített vállalkozói adó bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. Az szja- és az eva-bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel kell elszámolni. Amennyiben valaki a teljes évben szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységet, és más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezik, akkor nem kell szja-bevallást benyújtania.

A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor lehet folytatni, egyszerűen csak be kell jelenteni az illetékes okmányirodánál. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. Ha a szüneteltetés kezdőnapját követően 5 év eltelik, és a vállalkozó nem jelentette be a tevékenységének folytatását, vagy megszüntetését, akkor automatikusan megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság. 

 

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 20. szerda
Vendel
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 19. 17:06