Kevés nyugdíjpénztári tag jelezte a visszalépést

A "bizonytalan jogi környezet" gyakorlatilag a megszűnéssel fenyegeti a pénztárakat: törvény szerint a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlákon landoló befizetések már nem érkeznek meg hozzájuk, az összegek az állami nyugdíjkasszát gyarapítják. A tagok keresetük 10 százalékát is nyugdíjjárulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba fizetik.

Január 1-jétől a tagok ismét szolgálati időt szereznek az állami nyugdíjrendszerben, és keresetüket a társadalombiztosítási nyugellátás során figyelembe veszik. Azt viszont már sem a tagok, sem a pénztárak nem tudják, hogy a majdani nyugellátásukat mi alapján határozzák meg. A pénztárak jelenleg is vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek a maradók számára a legkedvezőbb megoldást jelenthetik vagyonuk megőrzésére.

Azoknak, akik a pénztárak bizonytalan jövője miatt a jövőben a teljes társadalombiztosítási nyugellátást választják, március 31-ig írásban kell nyilatkozniuk pénztáruk felé (tehát a tavalyi menetrendtől eltérően most a nyilatkozatot nem a maradóknak, hanem az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek kell tenniük, és a nyilatkozatot nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz, hanem a magánnyugdíjpénztárhoz kell eljuttatni).

A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a visszalépők tagsági jogviszonya május végével szűnik meg, a végelszámolás alapja az aznapi egyéni számlaegyenleg. Az egyenleg kilépési díjjal és a tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak utalja.