December óta csak néhány pénztári tag jelezte, hogy visszalép az állami nyugdíjkasszába − írja a Napi Gazdaság. A pénztárak adataiból kiderül, hogy van olyan intézmény, ahol a 11 200-ból mindössze 25-en távoznak.
A "bizonytalan jogi környezet" gyakorlatilag a megszűnéssel fenyegeti a pénztárakat: törvény szerint a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlákon landoló befizetések már nem érkeznek meg hozzájuk, az összegek az állami nyugdíjkasszát gyarapítják. A tagok keresetük 10 százalékát is nyugdíjjárulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba fizetik.
Január 1-jétől a tagok ismét szolgálati időt szereznek az állami nyugdíjrendszerben, és keresetüket a társadalombiztosítási nyugellátás során figyelembe veszik. Azt viszont már sem a tagok, sem a pénztárak nem tudják, hogy a majdani nyugellátásukat mi alapján határozzák meg. A pénztárak jelenleg is vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek a maradók számára a legkedvezőbb megoldást jelenthetik vagyonuk megőrzésére.
Azoknak, akik a pénztárak bizonytalan jövője miatt a jövőben a teljes társadalombiztosítási nyugellátást választják, március 31-ig írásban kell nyilatkozniuk pénztáruk felé (tehát a tavalyi menetrendtől eltérően most a nyilatkozatot nem a maradóknak, hanem az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek kell tenniük, és a nyilatkozatot nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz, hanem a magánnyugdíjpénztárhoz kell eljuttatni).
A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a visszalépők tagsági jogviszonya május végével szűnik meg, a végelszámolás alapja az aznapi egyéni számlaegyenleg. Az egyenleg kilépési díjjal és a tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak utalja.
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.
Egy több évtizedes kutatás szerint a tartós pénzügyi nehézség lassabb gondolkodással és memóriaromlással járhat.
A húsos étkezés megfizethetetlensége az egyik legfontosabb európai szegénységi mutató.
A részvénypiac forgalma 19,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) július elején több mint 100 milliárd forint értékben vásárolt vissza magas kamatozású Fix Magyar Állampapírokat.
Két borsodi falu Magyarország leggazdagabb települése, már ami az egy főre jutó, SZJA-alapú jövedelmet illeti
Iránykereséssel kezdődhet a keddi kereskedés. A BÉT részvényindexe, a BUX 1002,32 pontos, 0,7 százalékos emelkedéssel 144 473,37 ponton zárt hétfőn.
Az ötven leggazdagabb magyar már több mint 9000 milliárd forint felett jár, miközben világszerte robbanásszerűen nő a szupergazdagok száma. Mutatjuk!
Növekvő forgalomban emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten
A vagyonadó bevezetése a kormány egyik kiemelt választási ígérete volt, a részletszabályok kidolgozása jelenleg is zajlik.
A globális részvénypiacok legfontosabb kérdése jelenleg az, hogy érdemes-e megtartani vagy megvásárolni a mesterségesintelligencia-láz által hajtott félvezetőgyártók részvényeit.
A részvénypiac forgalma 20,3 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest, a Mol papírjanak árfolyama történelmi csúcsot ért.
Sokan álmukból felkelve is rávágják, hogy a gyermek mellett a házastárs is törvényes örökösnek számít.
A világ egyik legnagyobb cukorgyártója lehet a következő időszak egyik érdekes befektetési sztorija.
A Sándor-palota közzétette Sulyok Tamás volt köztársasági elnök záró vagyonnyilatkozatát
A Pénzcentrum három hazai alapkezelő szakértőjét kérdezte arról, meddig tarthat még a mesterséges intelligencia rali.
Az ügyfélszámlák száma kicsit ugyan visszaesett, az egy számlára jutó átlagos vagyon megközelítette a 220 millió forintot.
Megkezdődtek a végrehajtói inkasszók a magyarországi Revolut-számlákon.
