Mit hoz a konyhára egy Olimpia?

Sport és pénz - sok van benne

A tavalyi év során - vélhetően az előbb már említett EB-re készülvén - készítettek el a svájciak egy tanulmányt arról, hogy a sport milyen hatással van a svájci gazdaságra. A hatás egyáltalán nem kicsi, méréseik szerint a szektor ugyanis éves szinten 15,1 milliárd svájci frankos (2,1 ezer milliárd forintos) forgalmat generált.

A Swissinfo felmérése szerint a sportszektorban összesen 80 300-an dolgoznak, így több alkalmazott van ebben a szektorban, mint például a gyógyszer-, vagy óragyártásban, illetve a biztosítási ágazatban.

A tanulmány megállapításai közül egyet bizonyos, hogy bármelyik másik országra lehetőségünk van kiterjeszteni, ugyanis a készítők szerint igen gyakori, hogy a sport gazdasági szerepét alábecsülik, hiszen nem veszik figyelembe az egyéb szektorokkal való összekapcsolódási pontokat.

A szektor gazdaságilag is mérhető hozzájárulása a svájci gazdasághoz a bruttó hozzáadott érték képében több mint 8 milliárd svájci frank (1,1 ezer milliárd forint), míg a GDP-hez 1,8 százalékot ad, amely majdnem ugyanannyi, mint az étel, ital és dohányipar hozzájárulása (2%).

Szerteágazó hatások - sok lesz a turista

Egy ország számára az Olimpiai Játékok megrendezésének joga több csatornán keresztül jelenthet bevételi, növekedési, fellendülési forrást.

A leginkább egyértelmű, s ráadásul igencsak látványos, kézzel fogható hatás a turizmus fellendülésén keresztül jelentkezik. Igaz, az ugrás csupán az olimpiai két hét (illetve hosszabbítási kedvtől függően) előtt, illetve után igen látványos, azonban mindenképpen jelentős mértékben költenek majd Pekingben külföldiek pénzt.

A több turista magasabb keresletet támaszt az ország termékei és szolgáltatásai iránt, ami gazdaságilag előnyös, az is igaz, hogy ezzel az ok-okozati viszonnyal óvatosan érdemes bánni, hiszen a szakértők szerint az olimpia csupán nagyon alacsony arányban járul hozzá a nemzeti össztermékhez (egyes becslések szerint 0,5 százalékos a hatás).

Szerencsés esetben hosszú távú turisztikai hatásai is lehetnek ennek a világra szóló sporteseménynek, hiszen bizonyosan lesz majd olyan drukker, sportoló, aki szívesen visszalátogat a későbbiekben a sikerek helyszínére, vagy éppen a leghatékonyabb marketing-csatornán keresztül, "szájról szájra" terjeszti az ország jó hírnevét.

Infrastrukturális fejlesztések

Sok-sok leegyszerűsítés mellett lehet élni a kijelentéssel: a tőke, az üzlet oda megy, ahol van infrastruktúra. Vonzóbbá válhatnak (az már más kérdés, hogy a hatalmas bürokrácia mennyire segít ebben) tehát a Kínában történő üzleti befektetések, már most több cég is bejelentette, hogy meg kívánja hódítani az eddig érintetlen kínai fogyasztói piacot. Ennek egyébként egyik formája a szponzoráció lehet, de erről olimpiai cikkeink sorozatában még később lehet majd olvasni.

Egy másik szempontból a kínai gazdaság számára az infrastrukturális, közlekedési beruházások a termelékenység javulásán keresztül gyakorolhatnak pozitív hatást a kínai gazdaságra.

A CNN híradása a kínai hivatalos számadatokat idézi, amely szerint a pekingi infrastruktúra és környezet fejlesztésére összesen 22 milliárd dollárt (3 ezer milliárd forintot) költenek, ez a kínai GDP 2,2 százaléka.

Hátulütő - ilyen is van...

Minden rosszban van valami jó, visszafelé illik ez az Olimpiára is, azaz minden jóban van valami rossz. Vagyis az a kínai gazdaság számára egyrészt kedvező, hogy megemelkedik a belső kereslet, ennek viszont van egy hátulütője is, a megemelkedő kereslet emelkedő árakhoz, vagyis növekvő inflációhoz vezethet.

Másrészt a kínai jüan iránti kereslet megemelkedése felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az átváltási árfolyamra, amely ellentétes a kínai kormány céljaival. Érdekességként elmondható, hogy talán kevesen tudják, de Kínából nem lehet kivinni kínai valutát, az országba érkező turisták csak a helyi bankokban, szállodákban, reptereken tudnak dollár, euro ellenében jüant váltani.

Múltbéli tapasztalatok

A jövőt megjósolni nem lehet, csupán előrejelzéseket lehet adni, amelyek persze mindig a múltbéli tapasztalatokon alapszanak. Nézzük, az eddigi Olimpiai Játékok milyen hatást gyakoroltak az egyes rendező országok gazdaságára.

Az 1996-os atlantai játékok Georga állam számára érdekes eredményt hoztak. Miközben a látogatók száma a megelőző 10 év során folyamatosan emelkedett, 1995-ről 1996-ra A látogatottsági arány 10 százalékkal esett vissza, a szobafoglalási arány 72,9 százalékról 68 százalékra mérséklődött. A GDP-t és a foglalkoztatottságot vizsgálva, nem találtak semmilyen pozitív hatásra utaló jelet a statisztikusok.

A Sydney Olimpiai játékok vizsgálata során is hasonló eredményre jutottak, így kérdéses, hogy az előzetes kiemelkedő várakozások vajon beigazolódnak-e, s tényleg megéri-e olimpiát rendezni, vagy mindez csupán pénzkidobás. Arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy a sportolói sikerek, s az élmény megfizethetetlen...