2 °C Budapest

Pénzszerzés percek alatt - Mi történt a crach után?

Pénzcentrum
2006. november 22. 14:00

Már volt szó a korábbi cikkekben a belső volatilitásról, ezt most tovább vizsgáljuk. Nézzünk meg néhány példát!

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Alapesetben abból indultunk ki, hogy a belső volatilitás azt mutatja, hogy az opciós kereskedők, market makerek mekkora voltilitást várnak az adott termék piacán az elkövetkezendő időszakban. Ha a belső volatilitás magas, akkor drágábbak az opciók, mert nagyobb elmozdulásra számítanak, ha alacsony, akkor olcsóbb az opció.

A belső volatilitás az a volatilitás, amit a Black-Scholes képletbe behelyettesítve a theoretical value megegyezik a market value-val.

/A Black-Scholes képlet az opcióárazás képlete, amit a későbbiekben még fogunk tárgyalni./

A képlet abból indul ki, hogy minden opciónak egyforma a belső volatilitása, és gyakorlatilag ez 1987-ig elfogadott tényállás volt.
Példával szemléltetve ha egy részvény 100 egység, akkor azt feltételezték, hogy ezen termék követekző hónapban lejáró opciói közül a 80 put/call, 85 put/call .... 100 put/call ... 115 call/put, 120 call/put is ugyan azt a belső volatilitást /implied volatility/ hordozza. Példánkban mindegyik helyen legyen 25%.

Az 1987-es crach után azonban megváltozott a helyzet, és mivel sokkal komolyabban foglalkoztak a quant-ok /a pénzügyet tudományos módon vizsgáló elemzők, akik általában fizikusok, matematikusok/ rájöttek, hogy ez az állapot, amelyet a Black-Scholes modellből feltételeztek, nem állja meg a helyét.

Azt vették észre, hogy indexeknél /és általában etf-nél/ az alacsonyabb strike magasabb belső volatilitást hordoz, mint a magasabb strike. Az előző példa esetén, ha ez a 100 egységbe kerülő részvény mondjuk etf, akkor 80 put/call belső volatilitása 35% a 85-é 32%, a 90-é 30%, a 95általában fizikusok, matematikusok/ rájöttek, hogy ez az állapot, amelyet a Black-Scholes modellből feltételeztek, nem állja meg a helyét.
Vagyis egyre "olcsóbbak" az opciók, ahogyan felfelé haladunk a strike priceok felé.

Mi ennek az oka? Ezt mái napig sokan vizsgálják, és sok magyarázat lehetséges. Egyrészt, hogy a nagyobb alapok, hedge fundok kereskedésére jellemző a call opciók kiírása bevétel gyűjtés miatt, és a put opciók vétele a portfolióbiztosítás miatt. Ezáltal a magasabb strike-on lévő callok belső volatilitása az eladói nyomás miatt esik, a putoké, amelyek alacsonyabb strike-nál vannak, a vételek miatt magasabb.
Ezen kívül egy esés általában intenzívebb lehet, mint egy emelkedés, ezért drágábbak a put opciók.

Ennek a neve a volatility smirk.

Részvények esetén már más lehet a helyzet, hiszen itt mindkét oldalra, felfelé és lefelé is lehet nagy elmozdulás, ezért itt az alacsony és a magas strike pricoknál magas a belső volatilitás, míg az atm opcióknál alacsonyabb.

A példánál maradva ha a részvény 100 egység, akkor a 80 put/call belső volatilitása 35%, a 85-é 32%, a 90-é 28% a 95-é 26%, a 100-é 25%, a 105-é 27% a 110-é 31%, a 115-é 33%, és a 120-é 36%.
Ha ezt vonaldiagramon ábrázolnánk, akkor egy "mosolyt" kapnánk, ezért ennek a neve a volatility smile.
Ez jellemző még a részvények mellett a devizákra is.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 28. vasárnap
Stefánia
47. hét
November 28.
Advent (1.)
November 28.
Nemzetközi Aura nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?