Pénzszerzés percek alatt - Amit eddig féltél megkérdezni!

Pénzcentrum
2006. szeptember 11. 12:00

Akik tőzsdézésre adják a fejüket előbb-utóbb találkoznak az opciók adta lehetőségekkel. Sokak számára azonban ez a terület pusztán "fekete doboz" amely segítségével szinte percek alatt többszörözhetjük meg, vagy veszíthetjük el vagyonunkat. A most következő cikksorozatunk segítségével megpróbáljuk bevezetni a lelkes befektetőket az opciók néhol bonyolultnak tűnő világába.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Az opciók a származtatott termékek közé tartoznak, mivel önmagukban nincs értékük, hanem azt egy bizonyos alaptermékből (abból az instrumentumból, amelyikre az opció vonatkozik) származtatják, (deriválják).

A alaptermék szinte bármi lehet: részvény, deviza, állampapír, nyersanyag, kamatláb, csereügylet, stb...

Az opció egyrészt megfelelő kockázatkezelési-, valamint spekulációs eszköz is egyszerre.

Már az ókorban is találkozhattunk opciókkal, vagy azok alapjait tartalmazó ügyletekkel, de használatuk igazán csak az 1970-es, majd méginkább a kilencvenes évek elején terjedt el.

A elkövetkezendő cikkekben az úgymond általános, vanilla opciókkal foglalkozom, de ezen kívül számos opciók ismeretesek, például: knock-out opciók, asian opciók, ...

Az opcióknak két alapvető fajtája van: a call opció, és a put opció.

Mind a kettőnél meg lehet különböztetni vételi (long), és eladási (short) szándékot, így összesen négyféle kimenetel lehetséges. Minden opciónak van egy bizonyos ára, amit prémiumnak nevezünk.

Az opciók csak egy bizonyos ideig érvényesek, amely időtartam 1 hónaptól több évig is terjedhet, ezt nevezzük lejáratnak.

Az opcióban előre meghatározott árat strike price-nak nevezzük.

A long call (LC - call vétel) a birtokosának jogot, de nem kötelezettséget biztosít arról, hogy alapterméket az opcióban előre meghatározott áron megveheti. A call vevőnek az eladó felé ezért prémiumot kell fizetni.

A short call (SC - call eladás) az eladónak kötelezettséget ír elő arra, hogy az alapterméket az opcióban előre meghatározott áron leszállítsa, átadja, eladja a call vevőjének, ezért az call opció eladója prémiumot kap.

A long put (LP - put vétel) a birtokosának jogot, de nem kötelezettséget biztosít arról, hogy alapterméket az opcióban előre meghatározott áron eladhatja. A put vevőnek az eladó felé ezért prémiumot kell fizetni.

A short put (SP - put eladás) az eladónak kötelezettséget ír elő arra, hogy az alapterméket az opcióban előre meghatározott áron megvegye, átvegye a put vevőjétől, ezért a put opció eladója prémiumot kap.

Az opcióban foglalt jogok gyakorlását (alaptermék megvétele call esetén, vagy eladás put esetén) lehívásnak nevezzük.

Példa egy opcióra:

A következőt látjuk: Qqqq 06/12/19 40c. Mit is jelent? Ez nem más, mint a Qqqq-ra vonatkozó 40-es strike price-ú call opció, melynek lejárata 2006 december 19.-én van.

Példa call opcióra:

X részvény jelenlegi piaci ára 100 egység. Veszünk egy 105 strike price-ú call opciót 1 egységért, amelynek lejárata 1 hónap.

1., ha az alaptermék 105 alatt marad 1 hónap múlva, akkor elveszítettük a fizetett premiumot, és az opció is lejár értéktelenül.

2., ha az alaptermék 1 hónap múlva 106, akkor szintén 0 a nyereségünk, és elveszítjük a prémiumot, 106 mínusz a strike, vagyis 105 az 1 egység ami a nyereség lenne, de mi pont ennyit fizettünk az opcióért.

3., az alaptermék 1 hónap múlva 106 felett van, például 110. Ekkor teljes nyereségünk 4 egység. 110-105-1, vagyis piaci ár - strike price - premium.

Figyeljük meg, hogy az utolsó esetben 1 egységből csináltunk 4 egységet, míg az alaptermék 100-ról 110-re, azaz 10%-ot emelkedett. Ebben rejlik az opciók spekulációs mivolta, ugyanis nagy tőkeáttételt enged meg.

Az előző példából az is kiderül, hogy az opció vevője maximum a prémiumot veszítheti el, vagyis vesztesége limitált, míg a nyerség korlátlan lehet. Ezzel szemben az opció eladójának nyeresége korlátolt, mert csak a prémiumot gyűjtheti be, ezzel ellentétben vesztesége korlátlan lehet, ugyanis ha nagyon megemelkedik az alaptermék ára, akkor azt neki el kell adnia a call vevőjének és ehhez az azonnali piacon meg kell vennie az alapterméket, míg put esetén meg kell vennie az alapterméket a put vevőjétől, amit aztán lehet, hogy csak nagy veszteséggel tud eladni a piacon.

Gyakorlatban az opciók nagy részét nem hívják le, hanem továbbgörgetik másik lejáratra, vagy eladják, illetve az opciók több mint 90%-a értéktelenül jár le, vagyis ebből nyilvánvaló, hogy a nagyobb nyereséget az opció eladók, kiírók aratják le.

Az opciók lejárati időintervallumát, illetve a lehívást figyelembe véve, 2 fajtát tudunk megkülönböztetni:
Amerikai opciók: ezek olyan opciók, amelyek a hátralévő idő alatt bármikor lehívhatók.
Az európai opciókat ezzel szemben csak a lejárat időpontjában hívhatják le.
(Mivel az előzőben nagyobb a kockázat /bármikor lehívható/ ezért drágábbak is.)

Debreczeni Csaba

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 30. kedd
András, Andor
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?