Elkészült Magyarország legfrissebb 2025-ös boldogságtérképe: kiderült, hol a legrosszabb élni

Ahogy 2022 óta minden évben, a Pénzcentrumon idén is elkészítettük Nagy Boldogságfelmérésünket, hogy kiderüljön mennyire éreztük magunkat elégedettnek és kiegyensúlyozottnak 2025-ben, mely tényezők határozzák meg leginkább a hazai lakosság jóllétét és mindennapi hangulatát.

Az emberiség régóta keresi a jóllét titkát, ám a válasz koronként és egyénenként eltérő. A tudományos megközelítés szerint az elégedettség egyszerre biológiai, lelki és társadalmi jelenség: hormonális folyamatok, érzelmek, emberi kapcsolatok és a gazdasági környezet egyaránt hatással vannak rá. A pszichológusok hangsúlyozzák a pozitív érzelmek szerepét, a tartalmas tevékenységeket, a kapcsolatok minőségét, az élet értelmének megélését és a személyes sikereket, amelyek mind hozzájárulnak a lelki egyensúlyhoz. A szociológiai kutatások pedig rámutatnak arra, hogy a jóllét nem csupán egyéni élmény, hanem társadalmi jelenség is: a munkahelyi biztonság, a családi kapcsolatok minősége, a közösségi részvétel és a gazdasági helyzet jelentősen befolyásolják, mennyire érezzük jól magunkat.

De miért fontos mindezt mérni? Azért, mert a kiegyensúlyozottabb emberek általában egészségesebbek, hatékonyabbak és hosszabb életet élnek, jobban teljesítenek, az elégedettség szintje pedig egy ország fejlettségének egyik kulcsfontosságú mutatója.

A 2025 utolsó heteiben futó kérdőívet több, mint 15 ezer olvasónk töltötte ki, de fontos megjegyezni, hogy nem reprezentatív. A boldogságot ezúttal is egy általános elégedettségi szintként határoztuk meg, és kérdéseinkkel az élet számos területét érintettük: a munkát, a magánéletet és a közélethez való viszonyt. Az 1-től 10-ig terjedő skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes a legrosszabbat, a tízes pedig a legjobbat jelölte. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is arra kerestük a választ, boldog nép-e a magyar.

Összesen 11 kérdést tettünk fel, egy részük megegyezik a tavalyi évekkel, viszont mindig próbálunk igazodni az ország aktuális eseményeihez. Idén például a politikai közhangulat, a közbeszéd stílusának változásának hatásaira is rákérdeztünk. Ami viszont érdekes, hogy idén több olvasónkat érdekelte a téma, hiszen közel másfélszer annyi választ kaptunk, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor. 

Általánosságban véve mennyire vagy boldog?

Az ország átlagos boldogságérzete 5,8, azaz egy 10-es skálán átlagban ennyire érzik magukat boldognak Magyarországon az emberek. Tavaly szintén ennyi volt az átlag, 2023-ban 5,7.

A válaszokat lebontottuk életkor, családi állapot és foglalkozás szerint is, és kiderült, hogy kitöltőink közül a legfiatalabbak,

a 25 év alattiak mérhetően boldogtalanabbak, mint egy évvel ezelőtt.

Akkor az ő átlaguk 3 tizedet romlott, 5,6-ról 5,,3-ra. Ennek számos oka lehet, amivel év közben több cikkben is foglalkoztunk, de ez biztos, hogy a z generáció szorong, sokkal jobban, mint szüleik, nagyszüleik szorongtak az ő korukban. Saját lakáshoz jutni egyre nehezebb, 2025 második felében szinte napról napra emelkedtek az ingatlanárak, a fővárosi, de most már sok vidéki nagyvárosban is kifizethetetlenek az albérletárak, és a lakhatási válság egyre csak mélyül. A mesterséges intelligencia, amit ők rendszeresen használnak, szűkíti a munkaerőpiacot, de legalábbis gyökeresen átalakítja, olyan szakmák jönnek életre, melyek még nem is léteznek, és nekik egy ilyen bizonytalan világban kellene megtalálniuk lassan a helyüket. És akkor a klímaváltozás okozta félelemről, vagy a social média által közvetített eszményekről akkor még egy szót sem ejtettünk. Nem csoda tehát, hogy a fiataljaink egyre boldogtalanabbak, az általános elégedettségi szintjük hanyatlik, ez már nem csak érzés, számokkal is alá lehet támasztani a kutatásaink alapján.

Úgy tűnik, a 41 és 55 éb közöttiek a legboldogabbak, nyilván nekik az életük egy elég aktív szakaszban van, gyermekeket nevelnek, dolgoznak, esetleg még segítik a szüleiket, teljesnek érezhetik az életüket. Családi állapot szerint felosztásban sincsenek nagy meglepetések idén: az egyedülállóak sokkal boldogtalanabbak, mint a házasok, akik 6,2-es átlaggal az élen végeztek. Foglalkozás szerint pedig ismét a vállalkozók nyertek és munkanélküliek végeztek az utolsó helyen.

Magyarország Boldogságtérképe 2025

Kutatásunk legérdekesebb része mindig a térkép, hiszen lakóhely, vármegyék szerint is elemeztük a válaszokat.

A 2025-ös adatok alapján Veszprém vármegye bizonyult a legboldogabbnak, 6,1-es átlaggal, szorosan mögötte Pest megye (6,0) és Budapest, Fejér, valamint Győr-Moson-Sopron (mind 5,9). Ezeket a térségeket jellemzően magasabb átlagkereset, stabilabb munkaerőpiac, jobb közlekedési és egészségügyi infrastruktúra, illetve erősebb szolgáltatói szektor jellemzi, ami összességében kedvez a mindennapi életminőségnek. A lista végén Nógrád vármegye áll, de Borsod-Abaúj-Zemplén 5,6-os értékkel, és Csongrád-Csanád ugyanennyivel sem sokkal előzi meg. Ezekben a megyékben tartósan alacsonyabbak a jövedelmek, gyengébb a gazdasági dinamika, és kevesebb a magas hozzáadott értékű munkahely, ami a boldogságérzetet is visszahúzhatja.

A 2024-es és 2025-ös adatok összevetése alapján több látványos elmozdulás is kirajzolódik. Veszprém tovább erősödött (5,9-ről 6,1-re), és Pest megye is stabilan felfelé mozdult (5,9-ről 6-os átlagra), ami a folyamatos gazdasági bővüléssel és a főváros közelségének előnyeivel magyarázható. A legnagyobb ugrást Heves produkálta (5,4-ről 5,8-ra), ám ezt nem magyarázzák látványos gazdasági vagy foglalkoztatási trendek, hiszen a megye beruházási mutatói inkább csökkentek az elmúlt években. A javulás így valószínűleg inkább szubjektív életminőségi tényezőkhöz vagy helyi közösségi folyamatokhoz köthető. Ezzel szemben Vas megye jelentősen visszaesett (6,2-ről 5,8-ra),

A KSH térségi elemzése szerint az ipari termelés volumene 4,9%-kal csökkent Vas megyében 2025 elején. Ez egy olyan megyében különösen érzékeny, ahol a lakosság jelentős része ipari munkahelyeken dolgozik. Az építőipari szervezetek teljesítménye pedig 25%-kal esett vissza. Ez nemcsak a gazdasági aktivitást húzza le, hanem a lakosság jövőbe vetett bizalmát is.

De Somogy vármegye is gyengült (6-ról 5,8-ra), ami arra utalhat, hogy a korábbi években kiemelkedő elégedettséget adó tényezők, például a turizmus vagy a helyi gazdaság lendülete most kevésbé éreztették hatásukat. Borsod-Abaúj-Zemplénben is enyhe romlás látható, míg több középmezőnybeli megye, például Csongrád-Csanád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg, mérsékelt javulást mutat. Összességében a térkép kiegyenlítettebbé vált.

Mennyire vagy elégedett az egészségi állapotoddal?

A 2025-ben megjelent nemzetközi jelentések alapján Magyarország továbbra is az egyik legrosszabb egészségi állapotú ország Európában. Az OECD 2025-ös egészségügyi áttekintése szerint a magyarok várható élettartama 4,4 évvel alacsonyabb, mint az OECD-átlag, és a megelőzhető halálozások száma kiugróan magas. Mindez közvetlenül rontja az ország versenyképességét, hiszen a gazdaság alapja a munkaképes, egészséges lakosság. Aki beteg, az nem tud dolgozni, a krónikus állapotok pedig tartós munkaerő-kiesést okoznak. A demográfiai helyzet miatt ráadásul egyre több nyugdíjasra lenne szükség a munkaerőpiacon, ám ők csak addig tudnak aktívak maradni, amíg egészségi állapotuk ezt lehetővé teszi: vagyis a rossz egészségi mutatók ma már nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és munkaerőpiaci korlátot is jelentenek.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozottsága pedig csak tovább ront a helyzeten. Mindez meglátszik a számokon is: az általunk megkérdezett 15 ezer ember 10 -es skálán átlagosan 5,9-re értékeli saját egészségügyi helyzetét, ami 1 tizeddel rosszabb, mint tavaly volt.

A 2025-ös adatok alapján az egészségi állapotukkal továbbra is a fiatalabbak a legelégedettebbek, bár már náluk is látszik némi visszaesés. A 25 év alattiak átlaga 6,2, a 25–40 év közöttieké 6,4, vagyis ez a két csoport érzi magát a legjobb formában. A középkorúaknál 41–55 között stabil a 6,2-es érték, míg az 56–64 éveseknél 5,8, a 65 év felettieknél pedig 5,6 az átlag. A kép elég egyértelmű: minél idősebb valaki, annál kevésbé elégedett az egészségi állapotával, és a nyugdíjkorhoz közeledve, illetve az fölött már markánsabban romlik a szubjektív megélés.

A tavalyi adatokhoz képest több korosztályban történt elmozdulás. A 25 év alattiaknál csökkent az elégedettség, 6,5-ről 6,2-re, míg a 25–40 éveseknél éppen ellenkező folyamat látszik, ott javulás történt, 6,3-ról 6,4-re emelkedett az átlag. A 41–55 évesek értéke változatlan maradt, ami stabilitást jelez, az 56–64 éveseknél viszont kismértékű romlás figyelhető meg, 5,9-ről 5,8-ra csúszott vissza az átlag. A legnagyobb visszaesés a 65 év felettieknél látható, ahol az elégedettség 5,9-ről 5,6-ra csökkent, ami jól rímel az országos egészségi mutatók kedvezőtlen helyzetére és arra, hogy az időskorúak tartósan rosszabb egészségi állapotban élnek.

A 2025-ös adatok alapján az egészségi állapottal való elégedettség vármegyénként jelentős eltéréseket mutat. A legmagasabb értéket Fejér, Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Tolna és Budapest produkálta (mind 6,0), míg a legalacsonyabb Heves megyében született (5,5).

A nyugat-magyarországi térségek és a főváros jellemzően jobb egészségügyi infrastruktúrával, magasabb jövedelmi szinttel és könnyebb hozzáféréssel rendelkeznek az egészséges életmód feltételeihez, például sportolási lehetőségekhez, szűrővizsgálatokhoz vagy minőségi élelmiszerekhez.

Ezzel szemben Heves, Békés és Komárom-Esztergom alacsonyabb értékei mögött gyakran anyagi korlátok, alacsonyabb egészségtudatosság és nehezebb hozzáférés áll – ezt a STADA Health Report is megerősíti. Az országos térkép alapján tehát nemcsak az egészségügyi ellátás minősége, hanem az életmódbeli lehetőségek és a társadalmi-gazdasági háttér is döntően befolyásolja, ki mennyire érzi magát egészségesnek.

Hogyan értékelnéd saját anyagi helyzetedet, pénzügyi biztonságodat?

A harmadik kérdés pénzügyi vonatkozású volt, hiszen a boldogsághoz az anyagi biztonság is hozzátartozik a legtöbb embernél, anélkül a mindennapjait a szorongás hatja át.

2025-ben a magyarok pénzügyi helyzete a gazdasági adatok alapján mérsékelt javulást mutatott: az év elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum pedig 7%-kal emelkedett, ami a magasabb bérkategóriákban is érezhető növekedést hozott. A bruttó átlagbérek országosan 8–9% közötti emelkedést mutattak, míg a reálbérek értéke 4–5% körüli növekedést ért el, az infláció az év nagy részében 4% alatt marad. Bár a gazdasági növekedés csak 0,8% körül alakult, és az év elején enyhe visszaesés is történt, a háztartások fogyasztása stabilizálódott

Ha minimálisan is, de a magyarok anyagi helyzete saját bevallásuk szerint, ha csak egy kicsit is, de jobb lett: 5,5-ről, 5,6-ra nőtt.

A 2025-ös adatok alapján az anyagi helyzet megítélése erősen területfüggő: a legelégedettebbek továbbra is Budapesten élnek (5,9), amit szorosan követ Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém vármegye (mind 5,8). Ezekben a térségekben magasabbak a bérek, erősebb a gazdasági teljesítmény, több a munkahely, és nagyobb a hozzáférés a jól fizető szektorokhoz. A középmezőnyben Fejér, Hajdú-Bihar, Tolna és Vas megye található, ahol stabil, de nem kiemelkedő az anyagi elégedettség. A lista végén Jász-Nagykun-Szolnok (5,2), Békés, Heves, Nógrád és Zala vármegye állnak, ahol a jövedelmi szint hagyományosan alacsonyabb, a foglalkoztatási lehetőségek szűkösebbek, és a gazdasági szerkezet kevésbé diverzifikált. A térkép így jól kirajzolja a magyar gazdaság régóta fennálló kettősségét: a nyugati és fővárosi térségek anyagi értelemben jóval kedvezőbb helyzetben vannak, míg a keleti és dél-alföldi megyékben továbbra is erősebb a lemaradás.

Nem meglepő, hogy a legfiatalabbak, a 25 év alattiak érzik a legbizonytalanabbnak magukat anyagilag, és a 41 és 55 év közöttiek a legbiztosabbnak, de ha legmagasabb iskolai végzettséget nézünk, az adatok egyértelműen mutatják, hogy az anyagi helyzet megítélése erősen összefügg a végzettséggel: minél magasabb iskolai szintet ér el valaki, annál elégedettebb a saját pénzügyi helyzetével.

Az anyagi helyzet megítélése erősen függ attól, ki milyen foglalkoztatási státuszban van: a legelégedettebbek egyértelműen a vállalkozók, akik 6,5-re értékelték a pénzügyi helyzetüket, ami a nagyobb jövedelmi mozgástérrel, a saját döntések feletti kontrollal és a sikeres vállalkozásoknál jellemzően magasabb keresettel magyarázható. A közalkalmazottak 5,9-es értéke stabil, kiszámítható, bár nem kiemelkedő jövedelmi viszonyokat tükröz. Az alkalmazottak 5,6-os átlaga a középmezőnyt jelenti, míg a gyermekgondozási ellátáson lévők 5,3-as értéke arra utal, hogy a családtámogatások bár fontosak, nem pótolják teljesen a kieső keresetet. A közmunkások (4,5) és a munkanélküliek (4,4) értékei a legalsó sávban vannak, ami jól mutatja, hogy az alacsony jövedelem, a bizonytalan megélhetés és a korlátozott előrelépési lehetőségek jelentősen rontják az anyagi biztonság szubjektív megélését.

A kérdőív kiértékelését a következő év elején folytatjuk.