Veszprém megyében laknak a legboldogabb magyarok, Nógrádban viszont nagyon nem elégedettek az életükkel - ez derült ki a Pénzcentrum nagy 2025-ös Boldogságkutatásából.
Hatalmas a gond a magyar államháztartásban: szabályosan úszunk az adósságban, ennek nem lesz jó vége
A harmadik negyedév végén az államháztartás bruttó adóssága a GDP 75,2%-ára emelkedett, ami megnehezíti a kormány számára, hogy teljesítse a csökkenő adósságrátára vonatkozó célkitűzést az év végére - közölte a Portfolio.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerda reggel közzétett részletes pénzügyi számlái szerint az államadósság a harmadik negyedév végén az előzetesen becsült 75,1% helyett 75,2%-on állt. Ez ugyan javulást jelent a második negyedéves 76,1%-hoz képest, de még mindig jelentősen meghaladja a 2023 végi 73,5%-os szintet.
Az év utolsó három hónapjában rendkívüli mértékű adósságcsökkenésre lenne szükség a tavalyi szint alá kerüléshez, amire minimális az esély. Nem látszanak olyan jelentős adósságlejáratok a negyedik negyedévben, amelyek érdemben csökkenthetnék az adósságrátát. Tavaly az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mintegy 1000 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt vissza a jegybanktól az év utolsó napján, de idén egyelőre nem jelentettek be hasonló tranzakciót.
A forint árfolyama sem segít jelentősen: szeptember vége óta mindössze 1%-os erősödést mutat az euróval szemben, ami legfeljebb néhány tized százalékpontos javulást eredményezhet az adósságrátában. Ez valószínűleg nem lesz elegendő a 73,5% alatti év végi értékhez.
Az MNB adatai szerint a harmadik negyedév végén az államháztartás bruttó, konszolidált adósságából 56.326 milliárd forintot tettek ki a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 7.118 milliárd forintot a felvett hitelek és 702 milliárd forintot a betétek. Az adósságállomány 33,5%-a (21.510 milliárd forint) devizában denominált, míg a külföldi hitelezőkkel szemben 24.287 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szemben pedig 39.860 milliárd forint tartozás állt fenn.








