Visszatérhet itthon a többkulcsos adórendszer? Kiderült, annak fájna nagyon, aki ennyit keres

Mozgalmas év volt a 2025-ös, amelyben egyszerre több, egymással összefonódó folyamat formálta a világ és Magyarország gazdasági mozgásterét. A nemzetközi térben továbbra is az orosz–ukrán háború maradt a legmeghatározóbb világpolitikai esemény, amely közvetve a hazai gazdaságra is erős hatást gyakorolt. Ezt egészítette ki Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete, az új amerikai vámintézkedések, és a régi-új amerikai elnök sokszor kiszámíthatatlan külpolitikai szerepvállalása. Most már látszik: ezek mind visszahatottak Európára, és persze Magyarországra is.

A gazdaságban 2025-ben is tovább éltek az elmúlt évek geopolitikai sokkjainak következményei. Bár az év elején a kormányzati kommunikációban a „repülőrajt” ígérete került előtérbe, a KSH adatai alapján nem sikerült érdemben javítani a hazai reálgazdaság helyzetén, sőt, több hónapban kifejezetten kedvezőtlen fejleményekről számoltak be. A lakosság mindennapjait továbbra is meghatározták az árstopos és árrésstopos intézkedések, miközben új elemként megjelent a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel is, amely a lakhatási politika egyik kulcstémájává vált.

A technológiai világban eközben egyértelműen a mesterséges intelligencia uralta a közbeszédet: az MI hatása 2025-ben már nemcsak ígéretként, hanem a mindennapi életben és a vállalati működésben is kézzelfogható valóságként jelent meg. A Pénzcentrum év végi összeállításában a 2025-ös év legfontosabb gazdasági, világpolitikai és technológiai interjúit gyűjtöttük össze, hogy átfogó képet adjunk arról, mi történt idén, és hogy mi következhet ezután.

Gazdaság: árrésstop, befektetés, nyugdíjreform, adórendszer

Az idei évben is rengeteg gazdasági témájú interjú készült a Pénzcentrumon. Foglalkoztunk a forint árfolyamával, az árrésstop inflációs hatásaival, szó esett arról, hogy mivel járna egy esetleges 2026-os adóreform, és többször is felmerült, hogy milyen változtatásokra lenne szükség a hazai nyugdíjrendszerben. De természetesen készült anyag az Otthon Start Program gazdasági hatásairól, és arról is, hogy milyen fiskális politikával számolhatunk a 2026-os évben.

Bevezeti magát az euró Magyarországon?

„A PMÁP-pénzek fogják megmenteni a magyar gazdaságot” – jelentette ki a Pénzcentrumnak adott februári interjújában Balásy Zsolt. A HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere arról is beszélt, hogy manapság már az ingatlan is jó befektetés lehet, mert mint eszköz, olcsóvá vált. Mint elmondta, az aranyról ez nem mondható el, de annak az árfolyámát a Donald Trump okozta káosz is fűti. Kifejtette, a forint idei erősödése nem jelent semmit a folyamatos gyengülési pályán, sőt a rossz inflációs adatok még segíthettek is az árfolyamon. Az év elején beszélgettünk arról is, milyen jegybanki mentalitás várható Varga Mihály vezetése alatt, és kiveséztük, mire áraznak a piacok a háború esetleges végével kapcsolatban. 

Az árrésstop lehet az utolsó szög sok magyar üzlet koporsójában

„Ha az állami beavatkozás csak a kereskedőket érinti, az olyan, mintha egy fűtési rendszert úgy próbálnánk szabályozni, hogy csak a termosztátot állítjuk el, miközben a kazán tovább működik teljes erővel. Ez hosszú távon nem fenntartható” – mutatott rá még márciusban Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakértővel az élelmiszerárak alakulásáról, a kiskereskedelmi piac legnagyobb kihívásairól, valamint arról is beszélgettünk, hogy az állami árszabályozások hosszú távon milyen kockázatokat hordoznak a kisebb magyar boltok számára.

Alapjövedelem Magyarországon: hosszú távon is csak álom?

Az alapjövedelem gondolata elsőre utópisztikusnak tűnhet, mégis egyre több országban merül fel komoly lehetőségként, sőt, van, ahol már kísérleti programok is zajlanak. Más helyeken bizonyos szociális juttatások már most az alapjövedelem elveihez hasonlóan működnek. De vajon milyen gazdasági feltételek szükségesek a bevezetéséhez? Milyen hatása lenne egy ilyen rendszernek? És egyáltalán: jó ötlet lenne ezt bevezetni itthon? Többek között ilyen kérdésekről beszélgettünk Tímár Eszterrel, az UNICEF globális kutatási irodájának szociálpolitikai tanácsadójával ebben az interjúban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a bejelentés: tesztüzemben az alapjövedelem, ennyi ingyenpénzt kapnak a résztvevők az államtól

A mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatása miatt egyre sürgetőbbé válik az UBI-rendszerek bevezetése.

Fenntarthatóság az alapkezelőknél: egyre fontosabb szempont, de sok a buktató

A hitelesség, a jól ismert arcok és az edukációs tartalmak adják a sikeres alapkezelői kommunikáció kulcsát 2025-ben – mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Téglássy Nóra, az OTP Alapkezelő marketing és kommunikációs vezetője. A szakemberrel arról is beszélgettünk, mekkora kihívás a magyar szabályozási környezetben befektetések kapcsán kommunikálni, reklámozni a nyilvánosságban, valamint azt is kifejtette, milyen célokkal vágott neki a 2025-ös évnek. Elárulta, miért csak egyetlen közösségi platformon van jelen a vállalat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási zöld gazdasági fordulat közeleg: egyre többen fektetik be így a pénzüket

A kritikusok gyakran vetik fel, hogy a fenntarthatóság és a profit nehezen fér össze. A valóság ennél sokkal árnyaltabb.

Többkulcsos adórendszer Magyarországon: asztalon az összes érv pro és kontra

Régóta társadalmi vita tárgyát képezi, hogy milyen adórendszer lenne igazságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb Magyarországon. A kérdés nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai szempontból is megosztó: míg egyesek az egykulcsos adózás egyszerűségét és kiszámíthatóságát dicsérik, mások a progresszív modell visszavezetését támogatják, hogy csökkenjenek a jövedelmi különbségek, és jobban érvényesüljön a közteherviselés elve.

Jelenleg Magyarországon 15%-os SZJA kulcs van érvényben, amely minden jövedelemszintre egyformán érvényes. A gyakorlat azonban jóval árnyaltabb: a különféle célzott kedvezmények, például a 25 év alatti fiatalok mentessége, a négygyermekes anyák adómentessége, vagy a családi adókedvezmény jelentősen módosítják a társadalom által ténylegesen fizetendő adó mennyiségét. A témát Dóda Balázs adószakértő segítségével jártuk körbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit jelent a progresszív adózás? Ez a sávos, egykulcsos és többkulcsos adózás lényege

Mi a különbség az egykulcsos adó, a többkulcsos adó és a sávos adózás között? Milyen adórendszer van Magyarországon és mi történne a progresszív adózás bevezetése esetén?

Hamarosan nem lesz, aki gondoskodjon több százezer idős magyarról

A magyarországi idősgondozási rendszer súlyos krízisbe sodródhat, ha az állam nem reagál az elöregedő társadalom okozta kihívásokra. A területet szabályozó jelenlegi jogszabályi környezet több ponton ugyancsak változtatásra, illetve komoly reformokra szorul annak érdekében, hogy a változás egyáltalán elindulhasson kedvező irányba. A Pénzcentrumnak Dr. Nagy Viktor, az intézményesített idősgondozás szakértője beszélt idén nyáron a magyar idősotthonok jelenlegi helyzetéről, valamint az elöregedő társadalom kihívásainak megoldási lehetőségekről.

Átalakulóban a pesti ingatlanpiac: háttérben a 3%-os Otthon Start hitel, és az állampapírok

A lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések is alaposan felforgatták a magyar gazdaság több fontos szegmensét, amely mellett mi sem tudtunk elmenni anélkül, hogy ne készítsünk nagyinterjút a témában. Koblencz Nóra, a Metrodom marketingkommunikációs vezetője interjúnkban kifejtette, hogy 2025 első felében erős keresletet tapasztaltak, ami jórészt a PMÁP-pénzeknek köszönhető.

A szakértő arról is beszélt továbbá, hogy az állampapírok első féléves lejárata ugrásszerűen megnövelte a befektetési célú vásárlásokat. Megjegyezte: látni kell, hogy az emberek a műszakilag igényes lakásokat keresik, mert nem szívesen újítanak fel. Beszélgettünk a cég kommunikációs stratégiáiról is, illetve arról, mekkora kihívásokkal jár manapság egy új projekt elindítása

Csak a gyerektelen magyarok sarcolása hozhat igazságosabb nyugdíjrendszert?

Legalábbis ezt állította idei nagyinterjúnkban Banyár József közgazdász, a Magyar Közgazdasági Társaság tagja. A szakértő azonnali nyugdíjreformokat sürget, ugyanis Magyarországon évtizedek óta egyre súlyosabb gondot jelent a demográfiai válság. A szakértő megjegyezte: bár a kormány az elmúlt időszakban több, nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó családtámogatási intézkedést vezetett be, mégis úgy tűnik, hogy ezek hatása a várakozásokhoz képest csekély maradt.

A közgazdász szerint ennek egyik fő oka, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedés továbbra is inkább a gyermekvállalást elkerülőknek kedvez, anyagi és munkaerőpiaci lehetőségek szempontjából egyaránt. Úgy véli, ha nem történnek átfogó reformok az adó- és nyugdíjrendszerben, a mostani tendenciák előbb-utóbb elkerülhetetlenül olyan súlyos következményekhez vezetnek, mint például a nyugdíjrendszer összeomlása, vagy a gazdasági teljesítőképesség drasztikus csökkenése.

A kamatvágást is beáldozhatja az MNB, csak maradjon bivalyerős a forint

A Magyar Nemzeti Bank szigorú kamatpolitikája látványosan kilóg a nemzetközi környezetből, ez adja a forint legnagyobb erejét az utóbbi időben – mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakember szerint ugyan van tere a jegybanknak a kamatcsökkentésre, de jelenleg rengeteg államilag támogatott hitelkonstrukció van, így pedig a kamatvágás gazdaságélénkítő hatása marginális lehet. Így ebben a helyzetben az MNB inkább a forint stabilitását tarthatja szem előtt. A befektetési igazgató kifejtette, egyre inkább kezdenek beárazódni a választási várakozások is a nemzetközi piacokon, és az Amundi arra számít, hogy a 2026 áprilisi voksolás előtt már nem nyúlnak Magyarország besorolásához a hitelminősítők.

A magyar gazdaság nem követi a tankönyvi példákat, 2026 pozitív meglepetést hozhat

A magyar gazdaság három éve lényegében stagnál, miközben az infláció tartósan magas maradt, és az elmúlt időszakban több ponton sem az történt, amit a klasszikus összefüggések alapján várni lehetett. Erről beszélt egy, a Pénzcentrumnak adott friss, decemberi interjújában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A beszélgetésben nemcsak a 2025-ös év fő tanulságait vettük végig, hanem részletesen elemeztük a 2026-os kilátásokat is.

Technológia, mesterséges intelligencia, jövő

Tíz évvel ezelőtt az új közösségi média platformok és az okoseszközök megjelenése, 2-3 évvel ezelőtt pedig a nagy AI (mesterséges intelligencia) boomja alaposan felforgatta az addig ismert világunkat. A szakértők egyetértenek abban, hogy a generatív technológiák megjelenése legalább annyira forradalmi, mint az említett két találmány - csak talán még nem érezzük a jelenben annyira élesen ezt. Az idei tech interjúk között elsősorban ez a téma dominált, de volt szó önvezető autókról és a banki csalók legújabb módszereiről is.

„A legnagyobb veszély az, hogy az AI világában mentálisan ellustulunk” 

Tíz évvel ezelőtt az új közösségi média platformok és az okoseszközök megjelenése, 2-3 évvel ezelőtt pedig a nagy AI (mesterséges intelligencia) boomja alaposan felforgatta az addig ismert világunkat. Az AI etikai kihívásai és a gigacégek egyre gátlástalanabb adatgyűjtése, valamint a függőségre optimalizált algoritmusok tömegek életét forgatták fel, és még közel sem látjuk, hol lehet ennek a vége. Az első lépés talán saját online aktivitásunk megértése lehet, aminek elengedhetetlen eleme az etikus adatgyűjtés is.

Egy ehhez kapcsolódó kutatásról, és az említett témák kevésbé feltérképezett nézőpontjairól dr. Ságvári Bencével, a Társadalomtudományi Kutatóközpont professzorával beszélgettünk még idén januárban, de felmerült például az is, hogyan forradalmasíthatja az oktatási rendszer a mesterséges intelligencia.

Te rábíznád magad a mesterséges intelligenciára a bíróságon?

A kérdés azért is indokolt, mert a mesterséges intelligencia alapú technológia már a jogi világban is megjelent. De vajon az igazságosság kánaánját, vagy egy szörnyű disztópiát vetít előre az AI használata? A legfontosabb felmerülő kérdésekre dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie ügyvédi iroda vitarendezési csoportjának társ-vezetője válaszolt idei interjúnkban.

A jövőben a gazdagság talán nem is pénzalapú lesz

„Bár sokan azt hiszik, az embereket legjobban az érdekli, elveszi-e a munkájukat az AI, valójában a fő érdeklődés nem a munkahelyekre, hanem a pénzre irányul” – ecsetelte kérdésünkre Rab Árpád jövőkutató, aki a világ fejlődésének lehetséges irányát technológiai, gazdasági és biológiai szempontok alapján is vizsgálja, az idő pedig már sok mondását igazolta. Nagy kérdés szerinte, hogy azt a rengeteg szabadságot, amit a technológiától kapunk, az emberiség a környezet megmentésére használja fel, vagy eltékozolja.

Ebben az anyagban az AI rengeteg aspektusára kitértünk, a biotechnológián át az oktatáson keresztül egészen a kapitalista világrend jövőjéig.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kánai András jövőkutató: a ChatGPT-5 értő kezekben erősebb fegyver, mint egy rakéta

A jelen eseményei olyan sebességgel sodornak bennünket, hogy a jövőkutatás immár nem jóslás, hanem útmutató a túléléshez.

Tíz éven belül már tömegesen ellephetik a magyar utakat az önvezető autók

Az önvezető járművek a közlekedés, az ipar és a mindennapi élet egyik legígéretesebb technológiai fejlődési irányát jelentik. Magyarországon az elmúlt években kiemelt figyelem irányult a kutatás-fejlesztésre és a tesztelési lehetőségek megteremtésére, elsősorban a ZalaZone tesztpálya, valamint a nemzetközi autóipari cégek hazai központjai révén. Az autonóm rendszerek alkalmazása ugyanakkor nemcsak gazdasági és technológiai, hanem társadalmi, jogi és etikai kérdéseket is felvet: a közbizalom megerősítése, a szabályozási környezet kialakítása és a mindennapi használat feltételei még komoly kihívásokat jelentenek.

Bár a vezetéstámogató rendszerek már ma is jelen vannak, a teljes önvezetés széleskörű elterjedésére még hosszabb időtávon lehet számítani. A témát igyekeztünk alaposan körüljárni, kérdéseinkre pedig Dr. Gáspár Péter professzor, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium vezetője válaszolt.

Milliárdos anyagi károk a banki világban, egyre kifinomultabbak a csalók technikái

Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a digitális pénzügyek világában a banki csalások és kibertámadások. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint az elektronikus visszaélések száma az elmúlt félévben 38 százalékkal nőtt, a károsultak száma tízezres nagyságrendet ért el, az okozott anyagi kár pedig több milliárd forintot tett ki.

De mit jelent ez a gyakorlatban az ügyfelek számára, és mi áll a növekvő számok mögött? Ezekről is beszélt a Pénzcentrumnak adott novemberi interjújában Weismüller Gábor, a Citi Bank Regionális Nyomozati Igazgatóságának, valamint a Magyar Bankszövetség Csalás Elleni Munkacsoportjának vezetője.

Geopolitika, orosz-ukrán háború, Donald Trump elnöksége

Oroszország minden erőforrásai jelenleg Ukrajnában vannak lefoglalva, miközben az elmúlt 3,5 évben a Hidegháború során felhalmozott katonai potenciált jórészt megsemmisítette az ukrán fronton. Bár idén komoly béketárgyalások kezdődtek, nagy kérdés, ez vezet-e bárhová a közeljövőben. Eközben Donald Trump is megkezdte második ciklusát, amelyet az egész világ megérzett - közvetve, vagy közvetlenül.

Orosz-ukrán háború: közel egy évvel később sem látjuk a végét

Idén februárban úgy látszott, véget érhet az orosz-ukrán háború, aztán a helyzet csak tovább eszkalálódott. Azóta számos hasonló csalódásban volt része a világnak. Egy azonban biztos: bármelyik fél is győz (ha egyáltalán lehet ebben a helyzetben ilyesmiről beszélni), az Magyarországra is hatással lehet. Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő februárban azt nyilatkozta, hogy a konfliktus kimenetele több tényezőtől is függ, többek között attól, hogy melyik fél képes a hosszú távú kitartásra és milyen mértékben befolyásolják a háborút a külső tényezők, mint például a nemzetközi szövetségek politikája. A szakértő szerint az is nehezíti a háború végét, hogy Moszkva nem definiálta pontosan a győzelmi céljait, de a korábban már deklarált célok is változnak.

Az Oeconomus vezetője kiemelte, hogy egy ukrán győzelem alapvetően nem változtatna Magyarország helyzetén a térségben, ám egy totális orosz győzelem igen nehéz helyzetbe hozna bennünket. Az orosz biztonsági felfogásban a közép-európai térség jelenti az ütközőzónát Oroszország és Nyugat-Európa között. Ezért orosz sikerek és Oroszország megerősödése, egy új birodalmi blokk szomszédunkban való létrejötte esetén egyre nagyobb lenne a nyomás a közép-európai térség országain, ami destabilizálná a régiót.

Tíz évig nyöghetik az oroszok ezt a háborút

Bendarzsevszkij Anton szeptemberben is megszólalt a háború kapcsán a Pénzcentrumon annak apropóján, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár és a francia védelmi miniszter is nyíltan beszéltek arról, hogy Oroszország a következő években akár közvetlen katonai konfliktusba is sodródhat a NATO-val. De valóban képes lenne-e Moszkva ilyen rövid időn belül egy teljes szövetség ellen háborút indítani, miközben hadereje jelenleg is Ukrajnában van lekötve? A szakértő szerint egyelőre az a legnagyobb kérdés, mekkora árat fizethet Oroszország az ukrajnai hadjáratért. A mostani jelek szerint elég nagyot.

Végül nem ért révbe a Grönland projekt – egyelőre 

Donald Trump második elnöksége elején több viharos kijelentést is tett az USA terjeszkedésének lehetőségéről. A legjelentősebbnek talán Kanada, Grönland és a Panama-csatorna "bekebelezése" tekinthető. A Trump-jelenségről beszélgettünk az ELTE Társadalomtudományi Karának Trump-szakértőjével, Tábor Áronnal.

Borsos árat fizetnek a magyarok az EU-ellenességükért

Vajon mekkora árat fizetünk az euroszkeptikusságért? Októberben jelent meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) új munkatanulmánya, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik. A szerzők elsősorban azt vizsgálták benne, miként kapcsolódik mindez a régiók későbbi gazdasági teljesítményéhez, hogyan jelenik meg az egy főre jutó GDP, a termelékenység, a foglalkoztatás vagy épp a demográfia területein. A Pénzcentrum meghívást kapott az éves Régiók és Városok Európai Hetére, ahol egy exkluzív interjú során beszélgettünk a tanulmány egyik szerzőjével, Lewis Dijkstrával, a JRC területi és városi elemző csoportjának vezetőjével.