Külföldi össztűz alatt a magyar sikerágazat

Az információt a Négy Mancs állatvédő szervezet osztotta meg a sajtóval, melynek vezetője a lapoknak nyilatkozva az állatkínzás legrosszabb fajtájának minősítette a libák tömését. Az állatvédő szervezet neve nem ismeretlen Magyarországon, mert korábban is támadták már a magyar libatartókat, komoly károkat okozva ezzel az ágazatnak. Újabb lépésük szintén nem múlt el nyomtalanul, hiszen a The North Face bejelentette: megpróbál más forrásból libatollhoz jutni.

Hecckampánynak minősíti a Négy Mancs tevékenységét Baradács László, a Tollszövetség elnöke. Állítása szerint a magyar tolltermelés 80 százalékát a vágóhídra kerülő madarak adják, a tömött libák tolla legfeljebb 10-15 százalékot tesz ki. A fennmaradó 5-10 százalék kézzel tépett libatoll, amelyet vedléskor szednek le a madarakról.

Baradács László furcsának tartja, hogy a magyar májtermelés 5-6-szorosát kitevő francia gazdálkodókat nem éri kritikia, jóllehet ők is magyar társaikhoz hasonló módszerekkel állítják elő termékeiket. Ugyancsak nem támadják az állatvédők a magyarnál jóval nagyobb piaci súllyal rendelkező spanyol és bolgár termelőket sem. Szintén nem hallani az állatvédők szavát a spanyol bikaviadalok vagy az angol rókavadászat betiltása kapcsán.

A Tollszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a liba és kacsatoll tisztítható, így akár 80-90 évig is használható. Helyettesíteni mesterségesen előállított műanyagokkal lehet, ám ezekből 5-6-szor akkora mennyiségre van szükség egy dzsekihez, mint tollból. Ráadásul a szintetikus anyagok megsemmisítése súlyosan szennyezi a környezetet.

Az Európában elismert magyar tollágazat évente 4 ezer tonna tollat állít elő, amihez még 2-3 ezer tonna importtoll is hozzájön. Ebből a mennyiségből 1,5-2 millió darab párnát, 1 millió darab paplant vagy 3 millió darab tollkabátot lehet készíteni.