Rengetegen nem tudják: így váltható pénzre a ki nem vett szabadság

A minap szaladt körbe az interneten a hír, ami elsőként a Nógrád megyei hírportálon jelent meg, miszerint Nagyoroszi polgármesterét felfüggesztette az önkormányzat képviselő-testülete, mivel a falu vezetője évek óta nem hajlandó kivenni törvényileg előírt szabadságát. Hogy végül mi lesz az ügy kimenetele, egyelőre még nem tudni, maga a helyzet azonban érdekes és rengeteg magyar munkavállalót érinthet: mi van abban az esetben, ha a munkavállaló nem tudja, vagy nem akarja kivenni a szabadságait? Arra a kérdésre, hogy a Munka törvénykönyve miként szabályozza a kiadható és kivehető szabadságokat, Dr. Bergendi-Rácz Diána ügyvéd, európai és nemzetközi üzleti szakjogász válaszolt a Pénzcentrumnak.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, míg a pótszabadság mértékét és megadásának módját meghatározott életkor betöltéséhez, köti a jogalkotó. Ezen kívül pótszabadság illeti meg többek között a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalót, az apát gyermeke megszületése esetén, vagy a fiatal munkavállalót, illetve a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót is. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Így veheted ki

Az Mt. akként rendelkezik a szabadság kiadásáról, hogy a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Itt kivételt képez a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot az Mt. szerint köteles a munkáltató kiadni akként, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 

Alapszabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Abban az esetben, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Akkor, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni a szabadságot. (Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.)

 - hívta fel a figyelmet Dr. Bergendi-Rácz Diána