Luxustelepülések Magyarországon: itt élnek a leggazdagabb családok

Mint azt néhány napja megjelent, "Az ország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb magyarok" c. cikkünkben jeleztük, hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. Hiába jár ugyanis KSH legfrissebb jelenése szerint 303 ezer forintnál a bruttó átlagfizetést, a kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján 10-ből 7 magyar munkavállaló bére (bőven) elmarad ettől. Vagyis

A társadalmi csoportok egyre erőteljesebb jövedelmi polarizációját számos kutatásban is aggasztónak tartják. Egyértelműen megfigyelhető ugyanis az a trend, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nő a népességen belül.

A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten alig több mint 1 millió forintból gazdálkodhatnak a lakosok, míg Észak-Alföldön fejenként mindössze évi 695 ezerből kell boldogulni.

Az eltérés azonban ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek".

A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét.

A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, míg a legszegényebb területeken bőven 10 százalék feletti a munkanélküliségi mutató. Sőt, akad olyan járás (Hajdúhadházi járás) is, ahol majdnem 20 százalékos a munkanélküliségi ráta. De nézzük, hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.

10. Szentendrei járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 005 688 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 249 411 Ft/év/fő

9. Paksi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 012 960 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 110 020 Ft/év/fő

8. Gödöllői járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 013 072 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 222 519 Ft/év/fő

7. Székesfehérvári járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 027 984 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 034 750 Ft/év/fő

6. Érdi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 028 033 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 254 195 Ft/év/fő

5. Móri járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 032 606 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 021 865 Ft/év/fő

4. Pilisvörösvári járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 047 258 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 333 456 Ft/év/fő

3. Győri járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 072 674 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 144 833 Ft/év/fő

2. Dunakeszi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 140 273 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 417 176 Ft/év/fő

1. Budakeszi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 192 359 Ft/év/fő

• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 645 107 Ft/év/fő