Kevesebb segélyt osztanak az önkormányzatok, amióta maguk döntenek róla

A szociális támogatások rendszerének 2015-ös átszervezése óta harmadával esett vissza az önkormányzati segélyezés, az eseti ellátások szerepe viszonjt nőtt - derült ki a Tárki adataiból. Mint ismert, 2015 óta nem normatív támogatásokat osztanak, hanem az egyes önkormányzatok maguk döntenek arról, hogy az akkor kivezetett ellátások helyett adnak-e segélyt - az összeget és a feltételeket is ők szabhatják meg. Egyedül az a kikötés, hogy akinek a létbiztonsága kerül veszélybe, annak mindenképpen segíteni kell.

Az kutatók Társadalmi Riport 2018 című kiadványa azt vizsgálta, miképpen állnak az új segélyezési rendszerhez a települések. Kiderült, hogy az egy ellátottra jutott támogatás összege 2016-ban a két évvel korábbinak már csak a 68 százaléka volt. A lakhatási célú támogatást igénybe vevők aránya csökkent hatalmasat: 35-ről 19 százalékra. 2014-ben a települések 98 százalékán volt olyan igénylő, aki lakhatási támogatást kapott, 2016-ra már csak a 74 százalékukon volt ilyen.

Az ápolási támogatásban részesülők száma is a felére csökkent két esztendő alatt, az egy allátottra jutó támogatás mértéke pedig csaknem negyedével lett kevesebb. Ennél is jobban csökkent a gyógyszertámogatások összege, amely megfeleződött.

Ugyanakkor az "egyéb támogatások" megnőttek, mára majdnem kétszer annyian kapnak más kategóriába be nem sorolható segélyt, mint a rendszer átalakítása előtt. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy vélhetően eseti jellegű segélyezésekről van szó, amely a Tárki szerint "a szociális biztosnágérzet csökkenését vonta maga után".