A szülők háromnegyede kénytelen volt csökkenteni a munkaidejét vagy teljesen kilépni a munkaerőpiacról, mert diagnózis hiányában gyermeke nem jutott hozzá a megfelelő támogatáshoz.
A kötelező középiskolai felvételi nem rossz ötlet, kivéve, ha ezzel akarják átterelni a diákokat a szakképzésbe - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a Magyar Hírlapnak.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek nevezte a kötelező felvételi bevezetését a gimnáziumokban a múlt heti kormányinfón. A pedagóguskar elnöke azt mondta,
Horváth Péter ésszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények között pedig nehéz az átjárás, a képzés drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy a fiatal rájön, más érdekli.
Ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne - hangsúlyozta a pedagóguskar elnöke. Hozzátette, a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, az elsődleges feladat azonban meghatározni, mi a gimnázium szerepe.
Kitálaltak a magyar fiatalok: pont azok beszélik le őket az álommelóról, akiktől a támogatást várnák
Egy friss kutatás szerint a magyarok közel harmada (29%) úgy látja, hogy a nagyra tartott személyek nagymértékben befolyásolták érdeklődését, továbbtanulását vagy pályaválasztását.
-
Drága a szolgáltatás, rossz a munkahely, mégsem váltasz? Mondd el, mi tart vissza!
A kérdőív kitöltése 5 perc.
-
Itt a jövő: a nap 24 órájában áll rendelkezésre a Gránit Bank chat-alapú mobilbankára (x)
Új AI-alapú bankolási élményt kínál a Gránit Bank







