Ebben a szakmában minden magyar nagyot kaszálhat: rengeteg embert keresnek

Rengeteg, az EU-ban működő vállalkozásnak okoz nehézséget az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos (IKT) szakértő munkaerő felvétele. 2018-ban például az uniós vállalkozások 9 százaléka toborzott vagy próbált toborozni IKT-szakembereket, ám több mint a szervezetek fele, 58 százalékuk jelezte, hogy problémáik vannak a megfelelő szakértelmet igénylő állások betöltésével - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. 

Az EU tagállamok közül a romániai vállatoknak okozott legnagyobb nehézséget hogy feltöltsék az állásokat specialistákkal. A román vállalatok 3 százaléka toborzott vagy próbált toborozni IKT-szakembereket, és 10-ből 9 vállalat jelezte, hogy nehézséget okozott nekik feltölteni a pozíciót. Hasonlóan nagy kihívás a cseh, illetve az osztrák vállalkozásoknak is megfelelő informatikai tudással rendelkező munkaerőt találniuk. Sorrendben az ottani szerveztek 80, illetve 74 százaléka ütközött nehézségbe. 

A statisztikákból látszik, hogy Magyarországon a szerveztek 57 százaléka jelentette, hogy problémát okozott nekik az IKT pozíciók betöltése 2018-ban. Ez a számadat éppen egy százalékkal kevesebb, mint az EU-átlag, ami a középmezőnybe pozícionálta hazánkat. A minket körülvevő országok közül egyedül Szlovákiában szenvedtek kevesebb a felvételiztetéssel a cégek, északi szomszédunknál ugyanis csupán a cégek 54 százaléka jelezte a nehézségeket. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg átképzett informatikus maradhat hoppon: ők lesznek az első áldozatok

"Az informatika a jövő, csak ez egy nagyon széles fogalom..." - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja. A tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettünk többek között az egyetemi képzés és a kódoló iskolák által nyújtott képzés közötti különbségről; a programozás jövőjéről; a szakma felhígulásáról; az egyszerű kódolok helyettesíthetőségéről; valamint arról is, hogy a diákokat akár milliós állásajánlatok is várhatják, ha befejezik tanulmányaikat. Interjú

Az EU-ban a legflottabbul Spanyolországban és Görögországban ment az IKT-szakember felvétel, délen ugyanis csupán a vállalatok 27 és 38 százaléka vélte nehézkesnek a felmerülő pozíciók betöltését. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg irodistát képeznek át Magyarországon: 400 ezres kezdőfizu, diploma sem kell

"Kicsit abban van félreértés szerintem, hogy túl van misztifikálva az informatika, mintha mindenkinek kiberbiztonsággal vagy öntanuló algoritmusok fejlesztésével, vagy ilyesmivel kellene foglalkoznia. Van néhány nagyon mély tudással rendelkező mérnök, ez tény, és van nagy létszámú, különböző szinteken lévő szakember. Mi az utóbbiak képzését tűztük ki célul, hogy nagyon sok embert tudjunk ilyen típusú munkához juttatni" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Boda József, a Codecool vezérigazgatója. A szakemberrel többek között beszélgettünk a hazai informatikaoktatás jelenlegi helyzetéről; az egyetemek és az újonnan gombamód szaporodó kódoló iskolák szerepéről; a Codecool oktatási filozófiájáról; a diákjaik elhelyezkedéséről, illetve kereseti lehetőségeiről; de szó esett az IT átképzőhelyek legnagyobb - jelenleg még kiaknázatlan - lehetőségéről is.

Nem egyszerű a kiaknázás

Magyarországon most már hosszú évek óta komoly probléma az informatikus hiány. Rengeteg ugyanis a betöltetlen pozíció, sőt a gazdaság és a vállalatok bizonyosan még sokkal több szakembert is tudnának foglalkoztatni növekedésük érdekében. 

- mondta el a Pénzcentrum adott interjújában Boda József, a Codecool vezérigazgatója. A nagyméretű szakemberhiánnyal kapcsolatban lapunk azonban azt is megtudta, hogy

- mondta el a lapunknak adott interjújában Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja.