2020. február 28. péntek Elemér
HR Centrum

Rengeteg irodistát képeznek át Magyarországon: 400 ezres kezdőfizu, diploma sem kell


"Kicsit abban van félreértés szerintem, hogy túl van misztifikálva az informatika, mintha mindenkinek kiberbiztonsággal vagy öntanuló algoritmusok fejlesztésével, vagy ilyesmivel kellene foglalkoznia. Van néhány nagyon mély tudással rendelkező mérnök, ez tény, és van nagy létszámú, különböző szinteken lévő szakember. Mi az utóbbiak képzését tűztük ki célul, hogy nagyon sok embert tudjunk ilyen típusú munkához juttatni" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Boda József, a Codecool vezérigazgatója. A szakemberrel többek között beszélgettünk a hazai informatikaoktatás jelenlegi helyzetéről; az egyetemek és az újonnan gombamód szaporodó kódoló iskolák szerepéről; a Codecool oktatási filozófiájáról; a diákjaik elhelyezkedéséről, illetve kereseti lehetőségeiről; de szó esett az IT átképzőhelyek legnagyobb - jelenleg még kiaknázatlan - lehetőségéről is. Interjú

Pénzcentrum: Hány évfolyam indul egy évben a Codecoolban?

Boda József: Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert nem évfolyamokban gondolkodunk. Körülbelül 250-300 diákot veszünk fel egy évben, ami azt jelenti, hogy kéthetente indulnak 5-20-as csoportokban a képzéseink.

Mennyien jelentkeznek a képzésekre?

6-8-szoros a túljelentkezés, bizonyos időszakokban tízszeres.

Mi alapján döntitek el, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem?

Alapvetően a jelentkezők kognitív képességeit vizsgáljuk, de természetesen nagyon fontos kritérium az angolnyelv-tudás is. De ami a legfontosabb, az a motiváció, hogy lesz-e a jelentkezőben elég kitartás ahhoz, hogy véghezvigyen egy nagyszabású karrierváltást.

Saját csapattal végzitek a szűrést?

Teljesen saját teammel, a felmérésnek van egy online része és egy személyes beszélgetés része, ahol három emberrel találkoznak a felvételizők, akik között vannak pszichológusok is.

Az angol tehát annyira beugrónak számít, hogy azt nem is tanítjátok?

Náluk mindenképpen kell a bekerüléshez, hogy a jelentkező tudjon angolul. Ez ugyanis a vállalati partnereink oldaláról alapelvárás, és mi ezt a készséget direktben nem fejlesztjük a tanfolyamunkon.

A képzésekre felvetteknek van lehetőségük előre is, és a képzést követően is fizetniük a majd kétmillió forintos tandíjat. Mekkora arányban választják az előbbit, és mekkorában az utóbbit?

A diákjaink nagyon nagy része utólag fizet. Mi egy állásgaranciát vállalunk, aminek az a lényege, hogy csak akkor kell kifizetnie az itt tanulónak a tandíjat, ha tényleg informatikai álláshoz juttatjuk őt a tanfolyam végeztével. Ez a legegyedibb eleme a mi üzleti modellünknek. Ez azt jelenti, hogy a nálunk végzett, munkát találó fejlesztők a féléves gyakornoki pozíciójukat követő junior fizetésükből kezdik meg a törlesztést, aminek 18-24 hónap a futamideje. A nálunk végzett hallgatók több mint 80 százaléka ki is használja ezt a lehetőséget.

Ha egy diák végez nálatok, bárhová jelentkezhet vagy csak a partnereitekhez?

Mi azt garantáljuk a hozzánk jelentkezőknek, hogy nemcsak oktatjuk őket, hanem az álláskereséssel kapcsolatos terhet is levesszük a vállukról. Az első munkahelyüket tehát rajtunk keresztül szerzik meg. Magyarországon jelenleg több mint 150 partnerünk van. Persze arra is van lehetősége az itt tanulóknak, hogy a tanfolyamunk után egyből a saját útjukat járják, ezért azonban nekik többe kerül az egész képzés. De az ő létszámuk tényleg elenyésző.

Mennyire osztjátok be a diákokat a partnerek igényei alapján?

Nálunk olyan nincs, hogy kötelező egy konkrét céghez elmenni dolgoznia a diáknak. Alapvetően azonban keresleti piac van, a vállalatok is versenyeznek a munkavállalókért. Ha idejön egy vállalati partner, és azt mondja, hogy azt szeretné, ha 10-15-en az ő technológiáját tanulnák, a diákok szabad döntése, hogy ebbe a specializációba beszállnak-e. De természetesen mindig van, aki beszáll.

Mennyire épül az egész tanagyag a partnerek elvárásaira?

A jelenlegi működési logikánk az, hogy a képzés első 65-70 százalékában mindenki ugyanazokat az ismereteket sajátítja el. Nekünk az a küldetésünk, hogy informatikai háttérrel nem rendelkező emberekből képezzünk szoftverfejlesztőket, ezért teljesen az alapoktól kezdjük. Éppen ezért a kurzus első 8 hónapja mindenki számára ugyanaz. Az utolsó 3 hónapban történik tehát az specializáció, ami alapján a diákjaink el tudnak majd menni meghatározott állásinterjúkra.

Mindez azt jelenti tehát, hogy évente 200-300 új fejlesztő kerül ki a piacra csak tőletek?

Igen. Tavaly ez 200 volt, idén szeretnénk növelni 260-280-ra. 

Meglátásod szerint, továbbra is óriási a munkaerőhiány Magyarországon, az IT területén?

Biztos, hogy ennél sokkal több embert is fel tudnának venni a partnerek. Viszont amikor informatikushiányról beszélünk, és több tízezres nagyságrenddel dobálózunk, akkor azt azért nem szabad elfelejteni, hogy ez az összes betölthető álláshely számát jelenti, ami tartalmazza a juniorokat, a tapasztalattal rendelkezőket, a sok különféle technológiát ismerő szakmbereket, valószínűleg még a rendszergazdákat is. Ennek mi egy relatív kisebb szeletére lövünk.

Átlagosan mennyi idő, mire valaki, aki nálatok végzett megtalálja az első munkáját?

Általában ez 6-8 hetet vesz igénybe, ami 3-4 állásinterjút jelent a gyakorlatban. A 12 hónapos képzést követően ők egy 6 hónapos fizetett gyakorlatra mennek a partnereinkhez, ez alatt intenzív kapcsolatban vagyunk velük, és utána is van egy utókövetés. Meggyőződésünk az, ahogy a munka világa átalakul, az magával hozza, hogy az oktatási piacnak is át kell alakulnia. Az ma már nagyon kevéssé jellemző életút, hogy elvégzel egy általános iskolát, aztán egy középiskolát, aztán egy egyetemet, és utána abban a szakmában dolgozol nyugdíjas korodig. Az ilyen szakaszok váltására pont az ilyen típusú, rövidebb ciklusú képzések nagyon jól fel tudnak készíteni.

A féléves gyakornoki pozícióban mekkora fizetést kapnak az itt tanultak?

Bruttó 220 ezer forint a kereset az első fél évben. Utána junior fejlesztőként kezdenek, ahol már minimum 400 ezer forintos bruttó bért garantálunk. A mi állásgaranciánk úgy él 2020 januárjától, hogy legalább bruttó 400 ezer forintos fizetést kell kapnia, annak a szoftverfejlesztőnek, aki nálunk végzett. Ha ez megvan, akkor teljesítettük a feladatunk. Ezt követően indul meg a képzési díj visszafizetése.

A törlesztő automatikusan elkezd levonódni a fizetésükből?

Igen, a tandíjat tehát csak a féléves gyakorlat után kell elkezdeni törleszteni. Jelenleg 18 hónap a futamidő, de most fogunk kínálni egy 24 hónapos lehetőséget is. A jelenlegi, 18 hónapos rendszerben, bruttó 90 ezer forint a havi törlesztése egy tőlünk kikerült fejlesztőnek.

Sokan ma az informatikában látják a jövőt. El tudod képzelni, hogy 10-20 év múlva pont az informatikusok fognak tömegével elhidegülni a munkájuktól?

Szerintem semmivel sem nagyobb valószínűséggel fognak kiégni, mint más szakmák képviselői. Azt gondolom viszont, hogy az embernek manapság folyamatosan készen kell állnia arra, hogy átképezze magát. Így elsődlegesen az a legfontosabb, és erre mi is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a diákjaink elsődlegesen tanulni tanuljanak meg. Ha a nálunk végzettek 10-20 év múlva nem az informatikában szeretnének dolgozni, sokkal jobban fel lesznek készülve arra, hogy akkor gyerünk, csináljanak még egy karrierváltást. 

Mekkora hatással volt a magyar informatikai piacra, hogy megjelentek az olyan kódoló iskolák, mint akár ti is?

Magyarországon a nemzetgazdaság egyik gerincét az összeszerelő típusú gyárak adják, ahol nagyon sok kétkezi munkás és néhány mérnök dolgozik. Ez jelentősen át fog alakulni. Alapelvárás lesz, hogy legalább alapszintű digitális képességekkel rendelkezzenek a munkavállalók, és minél magasabb szintű digitális képességekkel rendelkezik valaki, annál jobb esélyei lesznek a munkaerőpiacon. Ennek az átalakulásnak persze még nagyon az elején vagyunk.

Úgy látom tehát, hogy az előttünk álló időben drasztikusan meg fog nőni azoknak az embereknek a száma, akiket át kell képezni. Ilyen értelemben a hagyományos oktatási rendszerekkel nem fogunk lépést tartani a jelenlegi átképzési rendszerekkel. Az, hogy megjelennek alternatív oktatási modellek, nagyon pozitív dolog. Az, hogy ezek között lehetnek minőségi különbségek, ez ugyanolyan, mint amikor annak idején mindenki nyelviskolát alapított. Oda kell figyelni arra, hogy az ember hol kezdi meg a tanulmányait. 

Nálatok bár van lehetőség utólag kifizetni a tandíjat, de amíg valaki eljut a képzése végéig, egy évig fenn kell tudnia tartani magát. El tudod képzelni, hogy a későbbiekben, ebben a környezetben is kialakuljon egy ösztöndíjrendszer?

Jelentősen meg lehetne növelni az ilyen típusú intézményekből kikerülő szakemberek mennyiségét, ha lennének erre programok. Vagy fel lehetne venni például diákhitelt ilyen képzésekre is, mint a miénk. Mert bár mi nem kérünk tandíjat 12 hónapig, de a diákoknak addig azért meg kell élniük valamiből. És az is igaz, hogy mi nagyon magas fokú elköteleződést várunk el a diákjainktól, nagyon sokat kell foglalkozniuk a programozással, úgyhogy emellett nagyon nehéz például dolgozni. Sokan amiatt nem tudják elkezdeni például ezeket a képzéseket, mert nem tudják feladni az állásukat.

Azt el tudjátok képzelni, hogy a partnercégek létrehozzanak valamilyen ösztöndíjalapot?

Vannak folyamatban ilyen beszélgetéseink, de nem hiszem, hogy rövidtávon ez százas nagyságrendben fog tudni segíteni diákoknak, de néhány esetben lehet, hogy megoldást tud majd nyújtani. 

Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja a Pénzcentrumnak adott interjújában többek között azt mondta, félő, hogy az alapvető elméleti - strukturális - programozói tudással nem rendelkező kódolóknak, ha ma még nem is, de idővel tömegesen lehet oda a munkájuk a nagyon fejlett fordító programok miatt. Véleményed szerint, egy gyorstalpalós kódolónak látod annyira erősnek a pozícióját egy tetszőleges munkahelyen, mint egy nála jóval képzettebb szakembernek?

A legfontosabb a tanulási képesség elsajátítása. Ha megkérdezem bármelyik végzettünket, hogy mennyit kellett még hozzátanulnia az első munkahelyén az itt tanultakhoz, soha nem az a válasz, hogy semmit. Amikor valaki megy a következő projektre, mindig egy csomó dolgot el kell sajátítania. Nagyon csalódottak is lennénk, ha azzal a válasszal jönnének vissza a diákjaink, hogy teljesen kész vagyok. Ilyen értelemben azt megmondani, hogy a ma dübörgő munkaerőpiac 15-20 év múlva hogyan fog átalakulni, nem érdekes. Nem tudjuk. Lehet, hogy más típusú szakemberekre lesz szükség, de egyrészt az elmúlt három évben álláshoz juttatott 350 diákunk példájából látom, hogy ők semmivel sem futnak be lassabb karrier utat, mint akik frissen kerülnek ki BSC-ről.

Kicsit abban van félreértés szerintem, hogy túl van misztifikálva az informatika, mintha mindenkinek kiberbiztonsággal vagy öntanuló algoritmusok fejlesztésével, vagy ilyesmivel kellene foglalkoznia. Van néhány nagyon mély tudással rendelkező mérnök, ez tény, és van nagy létszámú, különböző szinteken lévő szakember. Mi az utóbbiak képzését tűztük ki célul, hogy nagyon sok embert tudjunk ilyen típusú munkához juttatni. Olyanokat, akik be sem kerülnének egy egyetemi képzésre, mert nem volt ötös a matek érettségije. Az, hogy majd robotok fogják fejleszteni a szoftvereket, és nem lesz szükség ilyen típusú szakemberekre, egy olyan típusú jövőkép, aminek ma még semmi jele nem látszik, ez egy misztikus jövőkép, ami az információhiányból fakad. Egyrészt ezek bonyolult dolgok, amikhez kevés ember ért, másrészt a sci-fi irodalomból úgy gondoljuk, hogy ezek az átalakulások nagyon gyorsan és egyszerűen történnek, de én ebben nem hiszek.

Korábban említetted a szalagsori munka átalakulását. Nem félő, hogy a most képzett kódolók tömegéből válnak majd a jövő számítógép előtt ülő szalagmunkásai?

Ha ennyire kisarkítjuk a kérdést, akkor erre megvan a lehetőség, de mi pont nem erre képezzük a diákjainkat. Nem gondolom, hogy szuperrövid ciklusú, nagyon fókuszált átképzések jelentenék a nagyon hosszú távú megoldást. Ha ezek viszont olyan rövid ciklusú képzések, amelyek egymásra épülnek, akkor már sokkal inkább jelenthetnek gyógyírt a bajokra. Mi az egyéves képzési modellben találtuk meg azt, hogy ténylegesen informatikai háttér nélküli emberekből olyan szoftverfejlesztőket tudunk képezni, akikért a vállalatok ugyanúgy versenyeznek, mint bármelyik diplomásért.

Akkor nem igaz, hogy az informatikus szakma hígulna azáltal, hogy viszonylag gyorsan sok ember kerül ki a piacra egy adott, meghatározott tudással?

Ez az igény a munkaerőpiac oldalról jön. Azok találnak munkát, akikre a vállalati oldalon igény van. Ha nagyon alacsony tudással rendelkező emberek kerülnének ki a piacra, azokat a vállalatok nem alkalmaznák. 60 évvel ezelőtt az informatika úgy nézett ki, hogy zsenik gépi kódban csináltak olyan dolgokat, amiket senki nem értett. Ma ez annyival közelebb jött, hogy két hét alatt el tudnád sajátítani például azt, hogy megírj egy egyszerűbb programot. Egy év pedig elég ahhoz, hogy egy olyan szemléletváltás menjen végig benned, amivel elsajátítod a programozói szemléletet. Természetesen ehhez több programnyelvet kell megismerned, többfajta módszertannal kell találkozni. Ezt nem lehet nagyon pontszerűen csinálni, de ha ez egy megfelelő koncepció mentén halad előre, akkor én egyáltalán nem tartok a szakma hígulásától. 

Hány darab programnyelvet tanítotok?

4-8.

Melyek a legkeresettebbek?

Ez ciklikusan változik, de mi még mindig a klasszikus Java és C Sharp vonalról kapjuk a legtöbb megkeresést. De egyre több azért a front end vagy a big data technológiákhoz kapcsolódó megkeresés is.

Vannak olyan kódnyelvek, amelyek jobban fizetett állásokat garantálnak?

Olyan van, hogy meghatározott technológiai tudással rendelkező fejlesztőből ideiglenesen nagyobb igény mutatkozik, pl. SAP fejlesztőből vagy Sales Force fejlesztőből. De azt mondani, hogy csak ezt tanuld, hogy jobb fizetést kapj, mi biztosan nem javasolnánk. 

Mennyire valid szerinted az a metafora, ha azt mondjuk, eddig úgy gondolkodtunk, hogy ha az egyetem általános pékeket képez, akkor a kódoló iskolák most elkezdtek kuglófsütőket vagy pusztán kenyérsütőket képezni?

Az én analógiámban ez úgy néz ki, hogy az egyetem nem pékeket, hanem olyan széles körű szaktudással rendelkező embereket próbál meg képezni, akik képesek egy kemencét megtervezni, pontosan értik, hogy a kemencében milyen hőtani, fizikai, kémiai folyamatok zajlanak le, meg az élesztő mit csinál a tésztával, és adott esetben le tudnák gyártani a péklapátot is.

Mi ehhez képest ezekkel a részekkel nem foglalkozunk, hanem mi képezzük a pékeket, akik kétkezi szakemberek, nagyon jó kenyeret tudnak sütni, nagyon megbízhatóan, és mindegy, hogy melyik kemencében kell azt megsütni és milyen alapanyagból. Mi biztos, hogy nem fogunk elmenni a kuglófkészítők irányába, mert az valóban nagyon lekorlátozhatja a tudást. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a piacnak nagyon kis létszámú kemencetervezőre van szüksége.

Az itt végzett diákok elindulhatnak a későbbiekben egy mélyebb tudás megszerzése felé?

Amennyiben a K+F-et úgy értjük, hogy olyan projekten dolgoznak, ami disztruptív innovációt valósít meg, vagy ilyen technológián működik, akkor egyértelműen igaz, hogy a diákjaink többsége abszolút ebben az irányban van. De ha elméleti, akadémiai típusú K+F-re gondolunk, ilyenben kisebb arányban vesznek részt az itt végzett kódolók, hiszen ők alapvetően karriert akartak váltani és szakmát kerestek.

A tanáraitok milyen szinten vannak?

Informatikai szakirányú végzettséggel rendelkeznek, de sokkal fontosabb, hogy sokéves iparági tapasztalatuk legyen. Legalább 5-8 éves szoftverfejlesztői háttérrel érkezzenek, ha nemzetközi környezetben szerezték ezt, az persze plusz. A budapesti iskolában 15-en dolgoznak. Mi mentoroknak hívjuk őket, ők azért felelnek, hogy végig segítsék a diákokat a 12 hónapos képzésen.

Mennyire nehéz kvalitásos tanárokat találni?

Nagyon nehéz és nagyon drága. Mi valós piaci tudással, szakmai tapasztalattal rendelkező embereket veszünk fel, akik otthagyják a jól fizetett szoftverfejlesztői állásukat. Részben ezért is drága ez az oktatási modell. 

Ez akár milliós fizetéseket is jelenthet a tanároknak?

Igen. 

Nem okozhat konfliktust, hogy a gyakorlati oktatás fókusza miatt nincs meg a mögöttes elméleti háttér?

Hány szakmában van szükség arra, hogy te adott esetben szögszámítással foglalkozz, vagy a sinus és cosinus függvényeket használd, amiket mondjuk középiskolában tanultál? Nagyon kisszámú olyan valódi élethelyzet van, amikor ezt mély elméleti szinten meg kell értened. Ez pont ugyanígy van az informatikában is. Ez nem fog problémát okozni, mert tömegesen nem erre van szükség. 

A helyeken, ahová mennek dolgozni a diákjaitok, gondolom, megvannak azok az emberek, akik tudják ellenőrizni, amit az adott kódoló nem feltétlenül vesz észre.

Pontosan úgy, ahogy ellenőrzik a friss diplomával rendelkező juniort is. A tápláléklánc aljára kerülsz be, innen vagy onnan, de oda kerülsz.

Milyen egyéb tantárgyakat oktattok annak a konkrét programozáson kívül?

A soft és a hard skillek megfelelő egyensúlyára helyezzük a hangsúlyt. Amellett, hogy folyamatosan fejlődik az itteniek technológiai tudása, az is lényeges, hogy azokban a szituációkban, amik a munkában várnak majd rájuk, tudjanak itt fejlődni. Amennyiben a soft skilleknek és a technológiai ismereteknek megfelelő az aránya, akkor ez a típusú munkavállaló jelenti az igazi értéket a munkáltatók számára.

Egy itt végzett hallgató el tudna indítani egy startupot IT területen?

Abszolút igen. 

Milyen irányba mozdul majd el az informatikusképzés Magyarországon évtizedes távlatban?

Nagyon nehéz ezen a piacon 10 évre előre látni a jövőt, de azt gondolom, hogy ahogy ez a tendencia el is indult, az egyetemek elindultak a rövidebb ciklusú oktatási modellek felé, kétéves képzéseket indítanak, ők is felismerik, hogy nem kizárólag a mérnöki tudással rendelkező emberekre van szükség. A kódoló iskolák piacán pedig lesz egy tisztulás, azok fognak fennmaradni, akik minőségi oktatást és valós szakmai tudást adnak. De azt gondolom, hogy az informatikai szakemberek fele az ilyen alternatív oktatásokból fog kikerülni, de tízéves távon már lehet, hogy több mint a felük.

Hány embert tudnának felvenni szerinted ma a tech cégek Magyaországon?

Ezt komplexebb világgazdasági folyamatok mozgatják, ha van egy recesszió, akkor ez a digitális átalakulás egy kicsit lelassul, ha konjunktúra van, akkor meg felgyorsul. Az, hogy ma hány embert tudnának felvenni a cégek, ahhoz képest egy teljesen másik szám, hogy hány munkahely tudna létrejönni, ha ezek a szakemberek rendelkezésre állnának. Ma az egy nagyon gyakran előforduló szituáció, amikor egy nagy nemzetközi vállalat akar egy fejlesztési központot csinálni, megvizsgálja, hogy mennyi a potenciálisan elérhető szakirányú munkavállaló Magyarországon, Romániában meg Indiában, és ez alapján hozza meg a döntését. Ha lenne több ilyen típusú szakember, akkor több ilyen céget lehetne idevonzani. 

Láttok arra esélyt, hogy ilyen iskolákból magasabb szaktudással kerüljenek ki emberek, vagy arra ott az egyetem?

Csak távolról tűnik úgy, hogy ezek az oktatási modellek egymással versenyeznek, mi nem az egyetemekkel versenyzünk. Mi átképezünk embereket, nem gondolom, hogy a rövid távon követendő stratégia az, hogy még sokkal mélyebb elméleti tudással vértezzük fel az embereket, hogy elméleti típusú K+F projekteken dolgozzanak. Ezt sokkal jobban megcsinálják az egyetemek. 

Mindig arról beszélünk, hogy hogyan lesz egy fiatalból szoftverfejlesztő. De az a trend, amiről sokkal inkább beszélni fogunk egy-két év múlva, hogy mi fog történni azzal a több 100 ezer munkavállalóval, akiket azért kell majd átképezni, mert a jelenlegi munkájukra már nem lesz igény a jövő társadalmában. A digitalizáció miatt teljesen más skillekre lesz szükség, és a vállalatoknál ott van egy csomó munkavállaló, aki még nem rendelkezik ezekkel. Közben meg ki kellene képezni embereket olyan szakmákra, amik adott esetben még nem is léteznek. Ebben látom a legnagyobb fejlődési lehetőséget, hogy az ilyen típusú, rövidciklusú, digitálistudás-növelő képzésekre hogyan tudunk hatékony választ adni a vállalati partnereinknek. Ez egy összemérhető volumen lesz azzal, hogy új szoftverfejlesztőkre lesz szükség. 
(Címlapkép, cikkben megjelenő képek: Szekeres Máté)

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 2 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17%), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 40 505 forintos törlesztőt (THM 8,97%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste, az MKB, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
legacykft
2020. 02. 28. 09:00
Kezdd magaddal a bizalomépítést!

Szervezetekkel, csapatokkal, egyénekkel dolgozva visszatérő eleme a munkánknak, hogy beleütközünk...

coachco
2020. 02. 27. 19:02
Neked mire lehet szükséged?

"Az út ismerete nem helyettesíti, hogy egyik lábunkat a másik elé rakjuk." [...] Bővebben!

vezetoi-coaching
2020. 02. 27. 12:37
A vírus és amit gondolhatunk róla - egyelőre...

A (köz)gazdasági hatásai jobban megjósolhatóak és előreláthatóak és már akkor is jelentkeznének...

perfekt
2020. 02. 26. 09:01
A bérpótlékok

A bérpótlék az általános munkafeltételektől eltérő, az alapbérnél figyelembe nem vett objektív...

jobangel
2020. 02. 26. 08:00
Könnyen találtam állást, segített egy ismerős!

Kapcsolati tőkénk segítségül hívása az álláskeresésben kézenfekvő és kötelező, de ez elég...

laskainelli
2020. 02. 24. 08:58
3 fontos gondolat, hogy jobb kedved legyen

Hogyan tudnék újra vidám lenni, és örülni az életnek? Kérdezik sokan. Arról hallok a legtöbbet...

shieldofhr
2020. 02. 23. 12:23
Az eltűnt idő nyomában

Eltelt már némi idő az utolsó jelentkezésem óta. Ha visszagondolok arra, mi minden történt velünk...

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.01-04.05
Országos

Lidl

02.27-03.04
Országos

Interspar

02.27-03.04
Országos

Spar

02.27-03.04
Országos

Auchan

02.27-03.04
Országos

Aldi

02.27-03.04
Országos

Tesco

02.27-03.04
Országos

Interspar

02.26-04.03
Országos

  Ajánlatunk