Elképesztő indokkal rúgnak ki rengeteg magyar munkavállalót: küszöbön egy újabb elbocsátási hullám – a dolgozók tehetetlenek

Egy német technológiai vállalat nemrég mintegy 250 állást szüntetett meg, a leépítést pedig részben azzal indokolta, hogy a jövőben több rutinfeladatot mesterséges intelligencia végez majd el. Az egyik elbocsátott szoftverfejlesztő szerint azonban ennél összetettebb volt a helyzet: az AI valóban egyre több feladatát tudta átvenni, de a cégen belül továbbra is lett volna számára munka. Úgy látta, a teljes részleg leépítése egyszerűbb és olcsóbb megoldás lehetett, mint az érintett dolgozók átképzése vagy más területre helyezése – számolt be az esetről a Die Zeit.

A történet nem egyedi. Az Intel, a Microsoft, az Amazon, a Klarna és több bank is összekapcsolta már létszámcsökkentéseit a mesterséges intelligencia térnyerésével. A Challenger, Gray & Christmas adatai szerint 2023 óta világszerte csaknem 100 ezer állás megszüntetését indokolták AI-jal, 2026 márciusában pedig az Egyesült Államokban a technológia először vált a bejelentett leépítések leggyakrabban megnevezett okává.

Martin Kuhlmann, a Göttingeni Szociológiai Kutatóintézet kutatója szerint ugyanakkor az AI egyes esetekben inkább jól kommunikálható magyarázat egy olyan létszámcsökkentésre, amelyet a vállalat más okokból is végrehajtott volna. A technológiai átalakulás kedvezőbben hangzik, mint a romló üzleti helyzet vagy az egyszerű költségcsökkentés, miközben a munkaerőpiaci kutatások alapján az AI egyelőre gyakrabban alakít át munkaköröket, mint amennyire teljes egészében megszünteti őket.

Mindezek miatt úgy gondoltuk, érdemes lehet a magyarországi kontextusnak is mélyebben utánajárni: mennyire terjedt el itthon az AI-ra hivatkozó leépítés, milyen esetekben áll valódi technológiai átalakulás a háttérben, és milyen lehetősége van a munkavállalónak, ha vitatja a felmondás indoklását? Ezekről a kérdésekről Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatóját és munkaügyi szakértőt kérdeztük.

A trend egyértelmű

Az elmúlt két évben világszerte egyre több vállalat jelentett be olyan létszámcsökkentést, amelyet részben automatizációval, digitalizációval vagy a mesterséges intelligencia terjedésével hozott összefüggésbe.

Nógrádi József szerint itthon is egyre több hasonló esettel találkozni, de az elbocsátások mögött rendszerint több ok húzódik meg egyszerre. A mesterséges intelligencia valóban képes bizonyos feladatok automatizálására, ettől azonban egy vállalati létszámleépítés még nem feltétlenül tekinthető tisztán technológiai döntésnek.

A cégek számára az AI elsősorban azért vonzó, mert gyorsabb vagy olcsóbb működést ígér. Ha ugyanazt a munkát kevesebb emberrel lehet elvégezni, annak közvetlen hatása van a költségekre. Egy leépítés hátterében ezért könnyen összemosódhat a technológiai fejlesztés, a szervezeti átalakítás és a hagyományos költségcsökkentés.

Több száz fős technológiai leépítések Magyarországon

A Portfolio értesülése szerint OTP Bank februárban jelentette be, hogy közel 200 fővel csökkenti Digitális Divíziójának létszámát. A bank a működés egyszerűsítését, a költséghatékonyság javítását, a digitalizációs programok újrapriorizálását és az alkalmazott technológiák racionalizálását nevezte meg a döntés hátterében. Az OTP nyilvános kommunikációjában tehát nem az szerepelt, hogy a 200 dolgozó munkáját közvetlenül mesterséges intelligencia váltja ki. A pénzintézet ugyanakkor jelentős összegeket fordít AI-fejlesztésekre, miközben saját közlése szerint költségcsökkentési programokat is végrehajt.

Egyértelműbb volt a helyzet Gattyán György cégcsoportjánál – állítja Nógrádi József. A Docler–Byborg 2025-ben 200 fős csoportos leépítést jelentett be budapesti irodájában, és közleményében kifejezetten az automatizáció, illetve az AI-megoldások fokozott használatáról írt. A vállalat szerint egyes területeken ezek már lehetővé tették az emberi munkaerő kiváltását. Később további jelentős létszámcsökkentés következett a cégcsoportnál.

Nógrádi József szerint az ilyen esetek a következő években gyakoribbá válhatnak, de jelenleg a magyar munkaerőpiacon sok vállalatnál más módon jelentkezik az AI hatása. Egy távozó dolgozó helyére például nem vesznek fel új embert, mert a megmaradó munkatársak technológiai segítséggel el tudják látni a feladatokat.

Ez kevésbé látványos, mint egy több száz fős leépítés, hosszabb távon azonban ugyanúgy csökkentheti egy-egy munkakörben a foglalkoztatottak számát.

A munkaerőhiány számos területen továbbra is fékezi a közvetlen létszámcsökkentést. Sok cégnél ezért egyelőre inkább az történik, hogy ugyanannyi ember nagyobb mennyiségű munkát végez el AI-támogatással.

A cégek egy része túl sokat vár az AI-tól

A vállalati gyakorlat közben nagyon eltérő. Nógrádi József tapasztalata szerint vannak magyar cégek, amelyek szinte mindent az AI-ra tesznek fel, miközben más vállalatok továbbra is alig foglalkoznak a technológiával.

Mindkét véglet komoly üzleti kockázatot jelenthet. Az AI-t teljesen figyelmen kívül hagyó vállalatok termelékenységben és költségekben kerülhetnek hátrányba azokhoz képest, amelyek megfelelő feladatokra használják a technológiát. A túl gyors bevezetés ugyanakkor ugyanilyen drága lehet.

Az AI-piac jelenlegi felfutásában rengeteg szolgáltató kínál olyan rendszereket a vállalatoknak, amelyek gyorsabb működést, jelentős költségmegtakarítást és egyes munkafolyamatok szinte teljes automatizálását ígérik. A technológia bevezetése azonban önmagában nem tesz hatékonyabbá egy vállalatot. Ehhez át kell alakítani a folyamatokat, megfelelő adatbázisokra van szükség, ki kell képezni a dolgozókat, ellenőrzési rendszereket kell kialakítani, és azt is el kell dönteni, mely feladatoknál érdemes egyáltalán AI-t használni – ezek többsége pedig ugyancsak pénzbe kerül.

Nógrádi szerint sok szervezet erre nincs felkészülve.

Előfordul, hogy egy vállalat gyorsan csökkenti a létszámot, majd csak később derül ki, hogy az új technológia nem képes megfelelő minőségben ellátni a korábban emberek által végzett feladatokat. A rendszer bevezetésének költségei közben magasabbak lehetnek a vártnál, így végül ismét munkavállalókat kell felvenni.

Sok szolgáltató azzal értékesíti az AI-megoldásokat, hogy a technológia mindent kivált, és gyorsabb, jobb lesz tőlük a cég működése, miközben sokan nincsenek felkészítve arra, hogy mire érdemes, szabad és kell használni ezeket

– fogalmazott a szakértő.

Drasztikus különbség van ezért aközött, hogy egy vállalat technológiát és folyamatot fejleszt, vagy egyszerűen munkavállalókat próbál technológiával helyettesíteni. Az első esetben az AI egy már átgondolt működésbe kerül be. A másodiknál előfordulhat, hogy a vállalat előbb csökkenti a létszámot, és csak utána szembesül azzal, mely emberi feladatokat nem sikerült ténylegesen kiváltania.

Az AI jó indok lehet egy kirúgásra?

Munkajogi szempontból önmagában az nem jelent különleges helyzetet, ha a munkáltató mesterséges intelligenciára, automatizációra vagy más technológiai változásra hivatkozik.

A magyar szabályozás alapján a munkáltatói felmondás indokának világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Ha vita alakul ki, a felmondás mögött álló ok valóságát és a munkaviszony megszüntetésével való kapcsolatát igazolni kell. A bírói gyakorlat szerint egy átszervezésre hivatkozó munkáltatónak nem kell a felmondásban részletesen bemutatnia az átalakítás minden lépését, az átszervezésnek azonban ténylegesen meg kell történnie.

AI-ra hivatkozó leépítésnél ugyanez az alapelv érvényesül. A munkáltatónak nem kell technikai dokumentációt mellékelnie arról, milyen algoritmust vagy szoftvert vezetett be. Ha azonban egy jogvita során az derül ki, hogy a munkakör valójában nem szűnt meg, a feladatokat továbbra is ugyanúgy végzik, vagy rövidesen más embert vettek fel ugyanarra a munkára, az már felvetheti a felmondási indok valóságának kérdését.

Nógrádi József szerint ezért az sem igaz, hogy az „AI miatt megszűnt munkakör” valamiféle nehezen támadható, univerzális felmondási indok lenne.

Attól, hogy egy munkáltató az AI-ra vagy az automatizációra hivatkozik, a döntés még nem válik automatikusan kevésbé támadhatóvá. A lényeg mindig az, hogy a felmondás mögött valódi és igazolható ok áll-e.

– ecsetelte a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója.

Egy vállalat tehát jogszerűen dönthet úgy, hogy egy technológiai fejlesztés után kevesebb emberre van szüksége. Az AI ebből a szempontból nem különbözik alapvetően egy új gyártósortól, vállalatirányítási rendszertől vagy más automatizációs beruházástól. A problémát az jelentheti, ha a technológiai változás csak jól hangzó magyarázatként kerül a felmondásba, miközben a tényleges ok máshol keresendő.

Sok esetben egyszerűen spórolni akarnak a cégek

Nógrádi szerint az AI-ra való hivatkozás mögött különösen nagy nemzetközi vállalatoknál gyakran erős költségcsökkentési szándék is meghúzódik. Ez önmagában nem meglepő: egy profitorientált vállalat számára az automatizáció egyik legfontosabb vonzereje éppen az, hogy ugyanazt a teljesítményt alacsonyabb költséggel lehet elérni.

A technológiai magyarázat azonban könnyen elfedheti, hogy a vezetés valójában már korábban csökkenteni akarta a létszámot. Ha egy vállalat gyengébb üzleti környezetben működik, romlik a jövedelmezősége vagy egyszerűen javítani akarja a költségmutatóit, az AI bevezetése alkalmat teremthet arra, hogy ezt egy nagyobb szervezeti átalakítással együtt hajtsa végre.

A dolgozó szempontjából ugyanakkor a háttérben álló üzleti megfontolásnál fontosabb a hivatalos felmondási indok. Ha a munkáltató arra hivatkozik, hogy átszervezte a működését, bizonyos feladatokat automatizált és emiatt nincs szüksége az adott munkakörre, ennek a változásnak ténylegesnek kell lennie.

Nem feltétlenül azok kerülnek veszélybe, akiknek a munkáját teljesen el tudja végezni az AI

A következő évek munkaerőpiaci változásait ezért nehéz egyszerűen úgy leírni, hogy bizonyos szakmákat „elvesz” a mesterséges intelligencia. Sok munkakörből egyes feladatok eltűnhetnek, mások megmaradnak, és közben új feladatok jelennek meg.

Egy ügyfélszolgálaton például kevesebb emberre lehet szükség az egyszerű megkeresések kezeléséhez, miközben a bonyolult ügyek, a panaszok vagy a különleges esetek továbbra is emberi közreműködést igényelnek. Hasonló átalakulás történhet az adminisztrációban, a pénzügyben, a programozásban vagy a marketingben is.

Nógrádi József szerint ezért a munkavállalók számára egyre fontosabb lesz, hogy képesek legyenek a technológiával együtt dolgozni. Ugyanez vállalati oldalról továbbképzést és a munkakörök újragondolását igényli.

Az előttünk álló időszak egyik fontos munkaerőpiaci kérdése így az lesz, hogy a vállalatok mennyire tudják megtalálni azt a határt, ahol az automatizáció valóban olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a működést. A túl óvatos cégek versenyhátrányba kerülhetnek.

A túl gyorsan leépítők pedig könnyen akkor szembesülhetnek az emberi munka értékével, amikor már nincsenek meg azok a dolgozók, akik korábban működtették a rendszert.