Csendben szedi áldozatait ez a jelenség: magyar dolgozók ezrei lehetnek veszélyben hétfőn

Azt már régóta tudjuk, hogy a szakirodalomban sokszor csak „Monday blues”-ként emlegetett jelenség csendben szedi áldozatait: hétfőnként 19 százalékkal nő a szívrohamok száma, friss kutatások pedig erre most rátettek egy lapáttal, ugyanis mint kiderült, akkor sem szűnik meg a hétfő okozta stressz, ha már nem is dolgozunk.

A kutatók szerint a hétfőtől való rettegés egy életen át tartó nyomot hagy a mentális és fizikai egészségünkön. Nem kíméli semelyik korcsoportot, nőket és férfiakat egyaránt érint, és egyértelműen a kortizol számlájára írható.

Ugyan rövidtávon a kortizol hormon jelenléte hasznos lehet a szervezetünk számára, ugyanis fókuszálja a figyelmünket és a testünk megfelelő részére csoportosítja az energiánkat, a krónikusan magas értéke megzavarja az agy és a test működését, növeli a szorongás, a depresszió, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát, valamint rontja az immunrendszer működését.

A Scientific American folyóiratban megjelent friss tanulmány összefüggéseiben elemezte a „Monday blues” jelenségének eddigi eredményeit. Mint írják,

a hétfői depresszió nem csupán egy személyes, kisebb kellemetlenség, hanem egy tartós stresszfaktor, amely hosszú távon – talán egész életen át tartó – káros hatással van a fizikai és mentális egészségünkre

Szintén nemrég végeztek kutatást a témában Angliában, ahol tízezer 50 feletti bevonásával vizsgálták a hét egyes napjaihoz kötődő krónikus stresszt és annak hatásait. Az átfogó vizsgálat során azt találták, hogy

akik kifejezetten hétfőn szorongtak, átlagosan 23 százalékkal magasabb kortizolszintet mutattak a két hónappal később vett hajmintáikban, mint azok, akik más napokon.

Ráadásul ez a csoport volt a leginkább kitéve a krónikus stresszel összefüggő egészségügyi problémáknak. Szintén érdekesség, hogy a jelenség azoknál a nyugdíjasoknál is kimutatható volt, akik már évek óta nem dolgoztak, így még évekkel a hétfői munkába járás után is velük maradt a stressz.

Oké, de mi baja az embereknek a hétfővel?

Korábban már mi is körbejártuk, hogy miért nem szeretik az emberek a hétfőt, azonban a Scientific Americanben megjelent tanulmány két tényezőre hívja fel a figyelmet.

Az egyik ilyen, hogy nem mindenki tud olyan könnyedén alkalmazkodni a heti ciklushoz. Ez azt jelenti, hogy nehezen állnak vissza a hétvége után a hétköznapokra, ráadásul minden alkalommal szorongás alakul ki bennük a bizonytalanság és a várakozás miatt, amit az új munkahét hozhat magával.

Az ismétlődő stressz felhalmozódhat és akár egy életen át kitarthat – és ebből származik a másik ok. Sokaknál a rutinszerű munkával a rutinszerű stressz is együtt jár, vagyis megtanulja a szervezetük, hogy a hétfő mindig szorongást jelent. Ezek a mélyen gyökeredző rutinok egy idő után olyan automatikus testi tüneteket váltanak ki, amik az eredeti kiváltó ok (azaz a stresszes munka) megszűnése után is velünk maradnak.

Jó, de akkor mit csináljak ellene?

Tudjuk tehát, hogyha valaha az életünk része volt a hétfői munkába járás – vagy még mindig az –, kitettek vagyunk a „Monday blues” hatásainak.

Jó hír azonban, hogy az agy stresszreakciója változhat, így ha odafigyelünk a mentális egészségünkre, jelentősen jobb esélyei vannak a fizikai egészségünknek is. A Scientific Americanben megjelent tanulmány kutatói szerint

például a meditáció, a mindfulness, a rendszeres fizikai aktivitás vagy a jó alvási higiénia segíthetnek az agy heti ciklusának átalakításában és a stresszel kapcsolatos egészségügyi kockázatok enyhítésében.

Szintén nem elhanyagolható tényező az életmódunk hosszútávú egyensúlyba billentése. Sokan teljesen más ritmust vesznek fel hétvégén, máshogy alszanak, esznek, más szociális életet élnek, ez pedig akadályozza őket abban, hogy visszaálljanak hétfőre az egész heti rutinjukhoz.

Érdemes tehát odafigyelni az egyensúlyra: ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy vasárnap délutánra teljesen húzzuk be a féket, hanem inkább azt, hogy egész héten próbáljunk odafigyelni a megfelelő étkezésre, alvásra, mozgásra, szociális életre.

Ezek eleve hozzájárulnak a fizikai és mentális egészségünkhöz, hosszútávon pedig segítenek menedzselni a mindennapi teendőinket, gördülékenyebbé teszik az egész hetünket és így a stresszt is csökkentik.