Kiderült: ennyivel emelkedhet a magyar dolgozók bére 2025-ben

A magyar gazdaság kilátásaitól szólt Madár István, a Portfolio vezető elemzőjének nyitóelőadása a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia I. szekciójában. Mint kifejtette, mostanra úgy tűnik, véget értek a gazdaság nagy sokkjai: az energiaárak visszaestek, az élelmiszerinfláció megállt, az ellátási láncok működnek, a reálbérek elindultak felfelé, a kamatok csökkennek, a külső egyensúly is helyreállt. Ám a karakteres gazdasági élénkülés sokkal lassabban érkezik a vártnál, a fogyasztás óvatossági motívuma nehezen oldódik, de igenis van, méghozzá 4 százalék körüli, igaz, szerkezeti változásokkal.

Mint Madár István kifejtette, a fogyasztás ugyan lehetne erősebb, de a növekedést alapvetően a beruházások zuhanása és az export gyengélkedése fékezi. Ettől függetlenül a háztartási kereslet élénkülésében lehet bízni az elemző szerint. Várakozás szerint a jövőben élénkül a gazdaság, de nem lesz 4%-os növekedés – jövőre se nagyon. Az infláció elleni küzdelem sikeres lehet, de az árstabilitást csak jövőre lehet elérni.

A feldolgozóipari beruházások is hanyatlásban vannak, ami munkaerőpiaci szempontól kulcsfontosságú lenne, hiszen ez teremti meg a munkaerőszükségletet. A magyar gazdaság döcögése ki fog tartani a jövőben is, a lendületes felpattanás, a dinamikus bővülés elmaradhat.

Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencián.

A munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondta, a jelenlegi helyzet viszonylag újszerű. Mostanra vége az általános labour hoardingnak, azaz a munkaerő-felhalmozásnak, az országnak már vannak olyan területei, ahol már senki sem beszél munkaerőhiányról. Ebben a környezetben kell megnézni, hogy lehet béreket emelni, ugyanis választási ciklus szerinti jövedelempolitika alaposan összezavarja a szálakat. Ha emelkednek a bérek, akkor az árfolyam és az árak is emelkednek, így a cégeknek az árazásra is nagyon oda kell figyelniük.

Új trendek a HR világban

A három legmeghatározóbb tényező a munkaerőpiacon Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója szerint: a csökkenő munkanélküliség, a beruházási boom, a harmadik pedig a reálbérek növekedése, ami 2024-ben várhatóan 7,9 százalék lesz. Jelenleg 5-15 százalék közötti béremelésben gondolkodnak a vállalatok a jövő évre vonatkozóan, de a cégvezetők egyelőre még nagyon bizonytalanok.

A HR-ben mindez öt fő kihívást jelent: első és legfontosabb a tehetségek megszerzése és megtartása, második a rugalmas és hibrid munkavégzés kialakítása, harmadik a digitális transzformáció felgyorsítása, a negyedik a sokszínűségnek, a befogadásnak az előmozdítása és végül óriási kihívás még a készségek fejlesztése.

Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencián.

Ezen kívül még három megatrendről beszélt Dr. Tóth Ágnes: elsőként arról, hogy 2030-ra 85 millió állás maradhat betöltetlenül egy felmérés szerint. Másodikként említette, hogy az AI szerepe a munkaerőpiacon tovább növekszik, ehhez igazodnunk kell a jövőben, hiszen számos munkakör megszűnhet, de persze létre is jöhetnek újak. A harmadik megatrend, amivel foglalkozni kell, az emberközpontú kultúra erősítése a vállalatoknál, például a termelékenység fókuszból elindulhatunk a teljesítmény fókusz irányába. A hiper-perszonalizációt is érdemes közelebbről megismerni, ez azt jelenti, meg lehet határozni egyénre szabva, hogyan érdemes egy-egy munkavállalót fejleszteni a leghatékonyabban az AI segítségével, hiszen az ember és a mesterséges intelligencia hatékony együttműködése a jövő.

HR-kihívások vállalati perspektívából

A délelőtt első kerekasztal-beszélgetése arról szólt, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a HR-nek a jövőben. A moderátor Kálmán Anna, a KPMG Stratégia & működésfejlesztés területének szenior menedzsere volt. A fenti kérdésre válaszolva a legaktuálisabb probléma Kovács Viktória, az EOS Faktor HR igazgatója szerint a digitális transzformáció, náluk nagy szerepet kap most a folyamatszemléletre való átállás.

A másik fontos feladat a vállalati kultúra fejlesztése és a tehetségek megtartása. Mint elmondta, a  szervezeti kultúra alapja az önismeret, méghozzá a vállalati önismeret

Mivel egy vállalat sokszínű, sokféle munkavállaló alkotja, nagy feladat az ő összehangolásuk

Zentai Annamária, az OTP Bank HR Szakértői Központ igazgatója elmondása szerint számukra nagyon fontos az elköteleződés, az elégedett munkatárs az, aki jól teljesít. Mint kifejtette

Az OTP-nél eltöltött átlagos idő az 10 év, de a 25-35 év közötti korcsoport a legmozgékonyabb, ők azok, akik karriert szeretnének. De azt tudni kell, hogy a karrier teljesen átalakul a jövőben.

Zentai Annamária, az OTP Bank HR Szakértői Központ igazgatója, Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak HR igazgatója, Kovács Viktória, az EOS Faktor HR igazgatója és a beszélgetés moderátora, Kálmán Anna, a KPMG Stratégia & működésfejlesztés területének szenior menedzsere a a HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia I. szekciójában november 13-án délelőtt.

Változni fog a munkaerőpiac, lehet, hogy kilépnek a munkavállalók, de évekkel később visszatérnek. Éppen ezért fontos a kilépés pillanata is, hogy az kellemes legyen. Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak HR igazgatója hiszi, hogy az embereket az motiválja, hogy jó kultúrában, jó közösségben töltik a mindennapjaikat

Az ember egy vállalathoz csatlakozik, de egy közvetlen vezetőt hagy el.

Éppen ezért fontos, hogy támogató vezetőik legyenek, akik képesek a munkavállalókat megfelelően támogatni. Náluk is 4 generáció dolgozik, az ő összehangolásuk is elképesztően nagy kihívás.

A jövő trendjeivel kapcsolatban felmerült, hogy a magyar munkavállalóknak csupán 5 százaléka dolgozik részmunkaidőben, az EU átlaga ez 12 százalék, ez azt jelenti, hogy a magyar cégek rugalmatlanabbak.

A KPMG globális CEO felméréséből kiderült, hogy a cégvezetők 82 százaléka gondolja úgy, hogy a home office le fog épülni a közeljövőben, ez lesz a legnagyobb változás. Zentai Annamária szerint azonban a legfontosabb, hogy a változásokra fel kell készülni, hiszen bármi jöhet. De ha a képességeket fejlesztik, bármi jöhet, azzal megbirkóznak.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.