2024-ben mindössze 58 969 fő tett nyelvvizsgát Magyarországon – miközben tíz évvel korábban még több mint kétszer ennyien próbálkoztak.
Bár a tanulmányok fontosak, szinte minden szakmában előnyben részesítik a munkáltatók azokat a pályakezdőket, akik már szereztek némi tapasztalatot.
Az AI lehetővé teszi a munkavállalók idejének 60-70%-át kitevő tevékenységek automatizálását, különösen az információ- és adatfeldolgozás terén.
Nagy kérdés, hogy hogyan lehet valódi motivációt teremteni ma a magyar munkahelyen, vagy éppen hogyan lehet elkerülni egy formálódó mentálhigiénés katasztrófát.
Milyen új HR-trendek formálják a jövőt, és hogyan tudnak a vállalatok ezekhez alkalmazkodni?
Dr. Tóth Ágnessel, a Prohuman vezérigazgatójával beszélgettünk a 2024-es munkaerőpiaci trendekről és HR kérdésekről.
Megannyi fontos esemény borzolja a kedélyeket a munkaerőpiacon, amelyekre csak azok tudnak megfelelően reagálni, akik képesek átlátni a társadalmi és gazdasági folyamatokat.
Egyre gyakoribb a próbaidő alatti felmondás, de a munkaadó gyakran meg is indokolja, miért kerül sor erre. Miért és mikor menekülnek a dolgozók még a véglegesítés előtt?
A pályakezdő az, aki még nem rendelkezett főállású munkaviszonnyal, de gyakornoki pozíciókban már szerzett szakmai tapasztalatot.
A munkahelyi bérfeszültség egyik gyakori forrása, amikor egy újonnan felvett, fiatalabb és tapasztalatlanabb kolléga magasabb fizetést kap, mint a régebbi.
A cél, hogy lehetőséget teremtsenek a fogyatékossággal vagy egészségkárosodással élő embereknek a munka világába való visszatérésre.
A magyar gazdaság gyengélkedése erős nyomot hagyott a munkaerőpiacon tavaly. A foglalkoztatottsági adat szépen csillog, ám a munkanélküliség nő, és a helyzet egyre csak nehezedik.
Az év kezdetén a vállalatoknál kiemelkedő jelentősége van az éves teljesítményértékelő beszélgetéseknek.
A kiszervezett bérszámfejtéssel védekezni lehet a munkaerő fluktuációja ellen, biztosítható az üzletmenet-folytonosság, és a tévhitekkel ellentétben az adatbiztonság is inkább javul, mintsem romlik.
