Elképesztő számok láttak napvilágot: valójában ennyi magyar él külföldön egy jobb élet reményében

Már nem pusztán a bérekben jelenik meg a hegesztőkért folytatott verseny: a szakemberhiány egyre több vállalat működését és megrendeléseinek teljesítését is nehezíti.

Egyre nő a kereslet a gyógypedagógiai asszisztensek iránt: mutatjuk, hogyan lehet megszerezni a végzettséget és mennyit lehet keresni később a szakmában.

A szakértők szerint személyre szabott önéletrajzra és célzott keresésre van szükség.

A mesterséges intelligencia gyorsan válik a mindennapi információszerzés részévé, az álláskeresésben azonban egyelőre jóval óvatosabbak a magyarok.

Magyarországot csak Szlovákia és Finnország előzi meg a gyermek születéséhez kapcsolódó fizetett szabadságok hosszát illetően.

Jó hír érkezett azoknak, akik már az idei karácsonyt is hosszabb pihenéssel töltenék.

A Budapesti Metropolitan Egyetem Szenior Akadémiájának őszi évadát október 5-én Győrfi Pál nyitja meg.

Ennyit kereshet, aki idén szüretelni áll, régiónként és munkakörönként is nagyok a különbségek.

Az Európai Unióban 2024-ben 3 367 ember nem tért haza élve a munkahelyéről, az Eurostat friss adatai szerint pedig közel negyedük ugyanabban a szakmában dolgozott.

Tanév közben a diákok jellemzően 15–20 óra diákmunkát szoktak vállalni, azonban vannak olyan diákok, akiknek az élethelyzete lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak.

A munkát keresők átlagosan csaknem egy évig próbáltak elhelyezkedni, és jelentősen nőtt azok aránya is, akik már több mint egy éve keresnek állást.

A kereseti statisztikákban gyakran találkozunk az átlagbérrel, ezt azonban a kiugróan magas fizetések könnyen felfelé húzhatják.