Ezt kevés magyar tudja a szülési és apasági szabadságról: pont került a tévhitek végére

Ugyanakkor sem a gyermekek, sem a szülőknek nem mindegy az intézményi gyermekellátás elérhetősége, megfizethetősége és minősége. Milyen hosszú szabadságokra jogosultak a szülők gyermekük születését követően a világ egyes országaiban? Hogyan támogatják az egyes országok a szülők visszatérését a munkába? Milyen költségeket ró az államokra és a családokra a gyermekek gondozás? Hol áll mindezen kérdésében Magyarország? Az Oeconomus gazdasági elemzőportál körbejárta a témát.

A koronavírus-járványt és az azzal járó lezárások feloldását követően a gazdasági visszapattanás és fellendülés időszaka következett. Magas volt a kereslet az áruk és szolgáltatások iránt a nyitást követően, a gazdasági tevékenység és termelés új lendületet kapott, mely felszívta a járvány során munkahelyüket elvesztett álláskeresőket. 2022-re Magyarországon megközelítettük a teljes foglalkoztatást és felütötte ismét a fejét a munkaerőhiány. Ilyenkor nehezebb újabb munkaerőt bevonni, tovább mobilizálni a munkaképes korú (15-65 éves) lakosságot, mivel aki szeretne dolgozni, már tudott magának állást szerezni.

A járványt követő gazdasági fellendülés mellett Európa és Magyarország idősödő társadalma is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez. A jelenséget jól szemlélteti a medián életkor eltolódása az utóbbi évtizedekben. A medián életkor a vizsgált népesség azon tagjának életkora, akinél idősebbek és fiatalabbak egyenlő számban fordulnak elő az adott csoportban. Az Európai Unió egészét vizsgálva 2002-ben a medián életkor 38,7 év, 2012-ben már 41,9 év, míg 2022-ben 44,4 év volt.

Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának fele 44,4 évnél idősebb, míg a másik fele fiatalabb volt 2022-ben, míg 2002-ben a „középső érték” még csak 38,7 év volt. Amikor egy társadalom idősödik, alacsonyabb a születések száma, így egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra a korábbi évekhez képest, akik pedig egyre kevésbé tudják pótolni a munkában a nyugdíjba menőket. Ezáltal csökken a gazdaságilag aktívak tábora, vagyis a munkaerő-kínálat, tovább feszítve a munkaerőpiacot.

Egy harmadik, munkaerőhiányt kiváltó jelenségre az ING hívta fel a figyelmet elemzésében, mégpedig arra, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma a koronavírus-járványt követően. Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaórák száma 2,2%-kal alacsonyabb, mint a járvány előtti években. Ezáltal több munkavállalóra van szükség hasonló mennyiségű munka elvégzésére. Emiatt pedig jelenleg 3,8 millió ember dolgozik, akik más betöltetlen álláshelyre mehetnének, ha a munkavállalók ugyanannyit dolgoznának, mint amennyit a járvány előtti években.

Egy gyermek születését követő első hetek és hónapok kulcsfontosságúak az újszülött és szülei szempontjából, mely időszakot az államok és a munkáltatók szabadságok kiadásával segíthetik. A szülési, apasági és későbbi anyasági szabadság segíthet a szülőknek kötődni a gyermekükhöz, támogatja a gyermekek egészséges fejlődését és növeli a nemek közötti egyenlőséget (UNICEF, 2021).

Az OECD (2023) adataira támaszkodva az UNICEF mutatta be 2021-es jelentésében – egyéb témák mellett – a világ magas jövedelmű országaiban érvényben lévő, gyermek születését követően igénybe vehető különféle szabadságokat.

A szülési szabadság a szülés körüli (vagy egyes országokban az örökbefogadás) időszakra járó, munkahelyvédelemmel egybekötött juttatás az anya részére. A szülési szabadság általában rövid időtartamú, de jól fizetett: az OECD-tagországokban átlagosan 19 hét, és a nemzeti átlagbér 78%-át fizetik.

2022-ben Bulgáriában (59 hét) és Görögországban (43 hét) volt a leghosszabb a nőknek járó szülési szabadság, míg az USA-ban magánfeladatnak tekinthetik a gyermekgondozást, mivel nem jár fizetett szülési szabadság. Magyarországon 24 hét a szabadság, ezzel a rangsor első negyedében vagyunk. Ráadásul 17 más ország gyakorlatához hasonlóan az anyák a szülési szabadság ideje alatt teljes korábbi fizetésüket kapják idehaza (csecsemőgondozási díjnak hívják, CSED).