Ők lehetnek a nyári munkaerőhiány legnagyobb nyertesei: kapkodnak utánuk a cégek

Bruttóból nettó diákbérek

Az elmúlt időszakban két változás is kedvezően hatott a diákbérekre. Egyrészt sokan nem tudják, hogy a tavalyi évben bevezetett 25 év alattiak szja- (személyi jövedelemadó) mentessége azokat a fiatalokat is érinti, akik diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát – így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel. A szabályozás azonban összeghatárhoz kötött: aki havi bruttó 499.952 forintnál többet keres, nem mentesül az adó alól.

Másrészt 2023 január 1-től emelkedett a minimálbér összege, bruttó 232.000 forint lett a havi, bruttó 1334 forint az óránkénti, 10.670 forint pedig a napi minimum. A diákmunka órabére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél: az átlag órabérek bruttó 1600-2200 között mozognak a 2023-as nyári szezonban, azonban ha a diák speciális szaktudással vagy nyelvismerettel rendelkezik, ez az összeg arányosan nőhet. Például, ha a diák a szünidő felét – azaz 6 hetet – munkával tölti, 1600 Ft-os órabérrel számolva 384 000 Ft-ot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt. Ha jogosítványt, nyelvtudást vagy speciális szoftverismereteket igénylő feladatkört lát el, akkor pedig akár félmillió forintot meghaladó összeget is megkereshet egy nyár alatt, amiből – a közhiedelemmel ellentétben – már nem csak a “fagyipénzét” tudja megkeresni.

A diákmunka már nem csak a nyári szezonra korlátozódik

Korábban a cégek kizárólag átmeneti, nyári vagy szezonális munkákra alkalmaztak diákokat. Ez a tendencia azonban a piaci változásoknak és egyre inkább jelentkező szakmai kihívásoknak köszönhetően mára jelentősen átalakult. Egyre több vállalat látja a diákokban nem csak az ideiglenes, de a tartós és stabil munkaerő lehetőségét. Ezért is olyan népszerűek például a gyakornoki programok, ahol az újdonsült munkavállaló a tanulmányaihoz szükséges szakmai gyakorlatot is teljesítheti a diákszövetkezeten keresztül. A leggyakoribb nyári munkák azonban a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem szektorából kerülnek ki, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Bónusz motivációt nyújthat, ha egy fiatal olyan helyen kap diákmunkát, ahol rokonai vagy esetleg barátai főállásban dolgoznak.

A diákok gyorsan és könnyen pótolják a hiányzó vagy kieső munkaerőt. A cégek ezért egyre inkább támaszkodnak a diák munkavállalókra, és a gyakornoki programok iránt is észlelhető a kereslet élénkülése. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy win-win helyzetet teremt a cégek és a diákok között: míg a foglalkoztató mentesül a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól, és támogatja a nyári szabadságolások miatt leterhelt csapatát, addig a diákok kipróbálhatják magukat a munka világában, értékes kapcsolatokat, és nem utolsó sorban saját keresetre tehetnek szert

– árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke. Hozzátette, a diákok – és általában a Z generáció – egyik legnagyobb erőssége a rugalmas alkalmazhatóság és a gyorsaság: rövid időn belül beletanulnak a legkülönfélébb feladatokba és igénylik is a rugalmas munkaidejű tevékenységeket. Alkalmazásuk számos előnye közül mégis az egyik legkézzelfoghatóbb az utánpótlás-nevelés: egy nyár alatt a cégek potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között.

Atipikus foglalkoztatással a kiszámítható munkaerő-tervezésért

A növekvő munkaerőhiány, valamint a gazdasági válság nagy terhet ró a cégekre: a sikertelen toborzási folyamatok jelentősen megterhelik a vállalatok költségvetését, az infláció következtében fellépő növekvő bérigények pedig minden eddiginél nehezebbé teszik a bértervezést. Sok munkáltatónak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák, – mint például a diák- és nyugdíjasmunkák – jelentik a megoldást. Ezt az igényt tudják szakszerűen és gyorsan kielégíteni a diák- és nyugdíjasszövetkezetek, amelyek rendszeresen végeznek bérfelmérést is az ország teljes területén.

„Egyre több vállalat keresi a heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő, úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat, így például a diákmunkákat is. Ugyanakkor a magas inflációnak köszönhetően a bérigények is nőnek, ami tovább nehezíti a bérek tervezését. Éppen ezért az elmúlt időszakban a szokásosnál is több országos és iparági bérfelmérést végeztünk partnereink számára” – árulta el Göbl Róbert.