Kiderült az igazság a bérmatekról: lehangoló, hány magyar kapott valójában fizetésemelést

Közel 1000 hazai munkavállaló megkérdezésével készített felmérést a Work Force HR szolgáltató idén márciusban. A kutatás az infláció és azon belül a növekvő energiaárak hatásait vizsgálta a munkavállalók döntésire vonatkozóan, különös tekintettel a munkahelyváltással kapcsolatos ambíciókra, fizetéssel kapcsolatos igényekre és az otthoni munkavégzésre.

A válaszadók 56 százalékának döntéseit határozottan befolyásolják az egyre növekvő árak, többségük annak ellenére, hogy szereti jelenlegi munkahelyét, kénytelen új lehetőségek után nézni, hiszen jelenlegi munkáltatója nem tudja megemelni a fizetéseket. A megkérdezettek 52 százaléka azonban az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált. Voltak olyanok is, akik anyagilag stabilnak érzik jelenlegi pozíciójukat, ezért nem félnek az áremelkedéstől. Ők ráadásul a változékony gazdasági környezet ellenére sem látnak esélyt elbocsátásra, így nem is keresgélnek új lehetőségeket.

Az összes válaszadó 41 százaléka kapott fizetésemelést, akik közül a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy munkáltatóik maguktól kezdeményezték az emelést anélkül, hogy ezt nekik külön kérvényezni kellett volna. Míg a fizikai munkavállalók többsége (30%) ugyan sikertelenül, de kért fizetésemelést, addig a szellemi dolgozók félénkebbek voltak, és csupán 23 százalékuk próbált magasabb bért igényelni munkaadójától. A proaktív, munkavállalóktól indított fizetésemelési kezdeményezések nagy részét (70%) a felmérés válaszai szerint azonban a munkáltatók elutasították. Budapesten nyitottabbnak bizonyultak a vállalatok, ugyanis, ha csak a proaktív kezdeményezéseket vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a fővárosban ezeknek csupán 27 százalékát utasították el, míg vidéken 72 százalékban sikertelennek bizonyultak a munkavállalóktól indított fizetésemelési kérelmek.

Azok a vállalatok, akik pénzügyileg stabil helyzetben vannak és meg tudják engedni maguknak, hogy emeljék a fizetéseket, azok ezt általában maguktól megteszik. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani. Az ellentét feloldására munkaadói oldalon egyre intenzívebben dolgoznak a termelékenység javításán, a munkaerőállomány optimalizálásán, digitalizáción és mindemellett bíznak abban, hogy a makrogazdasági folyamatok az infláció tartós mérséklését eredményezik még idén

 – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

A felmérés kitért az otthoni munkavégzés lehetőségére is. E tekintetben országszerte nagy eltérés mutatkozott: míg a budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége, addig a vidéki válaszadóknak csupán 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon. A válaszadók 92 százalékának munkavégzését egyáltalán nem befolyásolják a növekvő energiaárak: akik irodából végzik munkájukat, továbbra is bejárnak, azok pedig, akik eddig otthonról dolgoztak, a rezsiemelés ellenére is így folytatják munkájukat.