Egyre mélyül a Budapest-vidék szakadék: ebben a megyében fele annyit lehet keresni, mint a fővárosban

Nemrég jelentek meg a tavaly év végére vonatkozó munkaerő-piaci adatok, ezekből a statisztikákban pedig megyei szintre lebontva is szerepelnek a foglalkoztatottsági adatok. A KSH felmérése alapján tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: a tavalyi utolsó negyedévben 4,9 millió fő dolgozott, ami a 15 és 74 év közötti lakosság 66,3%-át jelentette. Ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliek aránya is, 15 ezer fővel dolgoztak többen tavaly év végén az egy évvel korábbihoz képest.

A nagyobb foglalkoztatottság természetesen a lakosság és a gazdaság szempontjából is kedvező, azonban ezek csak a teljes országra vonatkozó átlagok. 2021 végén Magyarországon a nettó havi átlagkereset 291 ezer forint volt. a foglalkoztatási ráta pedig 74%, azonban a megyei adatosorokból az derül ki, hogy ettől óriásiak lehetnek az eltérések területenként. Most a legfrisebb adatosorok alapján összehasonlítottuk, hogyan alakultak az átlagkeresetek, a gazdasági aktivitás, valamint a foglalkoztatottság megyei és országos szinten.

Mennyit lehet keresni Magyarországon?

Ha megnézzük a térképen szereplő adatokat, akkor abból jól látszik, hogy óriási különbségek vannak az átlagkeresetekben megyénként. 2021 végén a teljes munkaidőben dolgozók havi nettó 291 ezer forintot kerestek átlagosan, ezt a szintet csak Budapesten (359 675 forint) és Győr-Moson-Sopronban (308 516 forint) érték el a bérek. Az összes többi megyében ez alatt a szint alatt volt az átlagkereset. Az valószínűleg nem okozott meglepetést, hogy 2021-ben is a fővárosiak kerestek a legjobban. Ez azonban jól mutatja, hogy az országos átlag nem feltétlenül tükrözi a fizetéseket regionális szinten.

A legalacsonyabb nettó átlagkereset tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 201 717 forinttal, ez pedig inkább közelebb van a bruttó 200 ezer forintos minimálbérhez, mint a a tavaly év végén mért bruttó 438 814 országos átlagbérhez.  Ezen kívül Nógrádban és Békés megyében szintén nem haladta meg a 220 ezer forintot a havi nettó átlagos kereslet 2021 végén.

A tavalyi utolsó negyedévben mért országos átlagbér-szinthez képest – ez nettóban nagyjából 291 ezer forint tett ki – hét másik megye is nagyon elmarad: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Nógrád és Békés. Ezeken a területeken 50 ezer forinttal, vagy annál többel volt alacsonyabb tavaly év végén az átlagbér az országoshoz képest.

A 290 ezer forintos havi nettó keresethez két megye, Fejér és Komárom-Esztergom került egészen közel a maguk 289- és 285 ezres átlagbérével. Ebből az derült, ki, hogy az átlagot Budapest és Győr-Moson-Sopron húzzák fel, ahol a bérek jóval az országos szint felett mozognak, miközben az ország több mint felében bőven ez alatt vannak a keresetek.

A munkaerőpiac alakulása

A gazdasági aktivitás 2021-ben tovább nőtt a korábbihoz képest, ami valószínűleg a koronavírus-járvány utáni nyitásnak és gazdasági fellendülésnek tudható be. A foglalkoztatottság országos szinten elérte a 66,3%-ot. A munkavállalók aránya Budapesten volt a legmagasabb, 71,8%. Ezen kívül még három megyében haladta meg a foglalkoztatottság az országos átlagot: Győr-Moson-Sopronban, Pest megyében és Komárom-Esztergomban.

Megyei szinten a legkevesebben Somogyban dolgoztak, csupán a munkaképes korúak 57,9%-a, ami 8%-kal volt alacsonyabb az országos szintnél. A többi megyében viszont mindenhol meghaladta a 60%-ot a munkavállalók aránya. Az alacsony átlagkeresetű megyékben, például Nógrádban és Békésben is a munkaképes életkorúak 63%-a, míg a legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Beregben 65,2%-uk dolgozott.

Hogyan változott a munkanélküliek aránya a megyékben?

A KSH adatai szerint tavaly országosan a 15–64 év közötti korosztály 74%-a dolgozott, ami 3,2%-kal magasabb a 2021. januárban mérthez képest. Ugyan a munkaerő-piacon továbbra is viszonylag magas a betöltetlen munkahelyek száma, országosan 56 ezer üres álláshelyet tartottak számon, míg év végén 239 ezer regisztrált álláskereső volt, ami 3,7%-os országos munkanélküliséget jelentett.

A munkakeresők aránya tíz megyében meghaladta az országos átlagot, míg kilencben alatta volt ennek. Megyei szinten azt figyelhetjük meg, hogy a a legalacsonyabb átlegbérrel rendelkező régiókban dolgoztak a legkevesebben. A legtöbb munkanélkülit Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében mérték: 8,4%, illetve 8,3% százalék. Ez majdnem 5%-kal haladta meg az országos munkanélküliségi szintet.

Ugyanennek a tendenciának a pozitív oldalát láthatjuk azokban a megyékben, ahol magas az átlagkereslet, ugyanis itt tartották számon a legkevesebb regisztrált munkakeresőt. Győrben csak 1,1% volt munkanélküli, ezt pedig Budapest követte 1,5%-kal. Országosan 56 ezer üres állást tartottak nyilván tavaly év végén. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 42 álláskereső jutott. A főváros és a megyék tekintetében a két szélsőértéket Budapest, Győr-Moson-Sopron és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 15–15, illetve 163 álláskeresővel.