Már a béremelés sem menti meg a boltláncokat a krízistől: jöhet a tömeges felmondás?

Jövő hétfőn tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetek a Tescónál, ahol az idei áruházi bérek emeléséről kezdődnek többkörös tárgyalások – közölte a Magyar Nemzettel Bubenkó Csaba. Az Egyenlő.hu elnöke annak kapcsán, hogy a héten a második élelmiszer-kereskedelmi vállalat jelentette be a 2022-ben érvényes bolti fizetések mértékét, jelezte: a bruttó átlagkeresettől még mindig elmaradó áruházi bérek jellemzően nem jelentenek vonzerőt a munkaerőpiacon, ennek köszönhetően a napi fogyasztási cikkek értékesítésében súlyosbodik a munkaerőhiány.

A kétkezi munkások megbecsülése híján krónikussá vált a munkaerőhiány ezen a területen, ami immár berobbanhat, ha továbbra sem fizetik meg a lakossági kiszolgálás kulcsfontosságú szereplőit 

– fogalmazott Bubenkó Csaba. Mint mondta, idén két számjegyű béremelést szeretnének elérni a Tescónál. A Spar január első napjaiban jelentette be az ez évi béreket: a minimum elérhető bruttó alapbér a próbaidő után 285 ezer forintot tesz ki havonta, ami a gazdasági szempontból kiemelt térségekben 300 ezer forintot ér el. Az Auchan a héten közölte: a szakképzettséget nem igénylő áruházi pozíciókban a kezdő jövedelem januártól bruttó 320 ezer forinttól 421 ezer forintig terjedő alapösszegekre nőtt, amelyek bizonyos üzleti feltételekkel júliustól 342–445 ezer forintot érhetnek el.

A dolgozók a pandémiás, megfeszített munkatempóban leterheltek, ezért egyelőre csak fokozódik a fluktuáció  

– mutatott rá az érdekképviselő. Bubenkó Csaba szerint hiába vannak jelentős különbségek a cégek között, minél nagyobb egységben kell kezelni a piacot, azért, hogy végre ne egymást figyeljék a versenytársak, így ne tudják mesterségesen alacsonyan tartani az áruházi fizetéseket.

Láthatjuk, hogy az alapbéren felül csak a hétvégi, éjszakai műszakpótlékokkal, a teljesítményhez kötött bónuszokkal, pluszmunkáért kapott juttatásokkal lehet elérni a bruttó 300-400 ezer forintos havi keresetet, ez azonban veszélyes. Habár támogatjuk a teljesítményalapú munkát és annak elismerését, de a megfeszített tempó kiégéshez vezet, ha amúgy a fix jövedelem kevésnek bizonyul, és csak a családtól távol töltött idővel, megterhelő fizikai munkával lehet elfogadható szintre emelni

 – jegyezte meg Bubenkó Csaba, aki szerint egy elöregedő társadalomban ez előbb-utóbb törvényszerűen krízishez vezet.