Küszöbön a szakmunkás-forradalom: gyűlnek a sötét felhők a munkáltatók felett

A kékgalléros álláshirdetésekben piacvezető Jófogás és a GKI Digital közös reprezentatív munkaerőpiaci kutatását július és augusztus folyamán több mint 5700-an töltötték ki. Az eredmények alapján képet kaphatunk a kékgalléros dolgozók munkaerőpiaci helyzetéről, hitelkitettségéről és a munkaerő-megtartást segítő tényezőkről.

A KSH adatai szerint 2019 eleje és 2021 második negyedéve között a kékgallérosok körében több mint 30%-kal nőtt a munkanélküliség, míg az összes munkanélküli 62%-át a kékgallérosok adják. A csaknem másfél éves időszakban a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében megközelítőleg 30 ezer álláskeresővel, több mint másfélszeresére nőtt a munkanélküliség – ezzel ők képezik a leginkább kitett kékgalléros munkavállalói réteget is.

Ha iparáganként nézzük, a legnagyobb bércsökkenéseket a vendéglátóiparhoz, turizmushoz, rendezvényszervezéshez (30%), a mezőgazdasághoz (16%), a logisztikához, fuvarozáshoz, raktározáshoz (13%), illetve az iparhoz, feldolgozóiparhoz és gyártáshoz (12%) kapcsolódó területeken látjuk. Azonban a 2020-as sokkhatás okozta visszaesés után 2021 nyár elején már a helyreállás jelei mutatkoznak a munkaerő-piacon. A járványhelyzet kezdetén a betöltetlen állások száma több mint hatszorosa volt a nyilvántartott álláskeresők számának, míg ez 2021 első negyedévére lecsökkent: „csupán” ötször többen keresnek állást, mint amennyi betöltetlen pozíció van.

A munkahelyváltás három legfőbb oka a kékgalléros dolgozók részéről a fizetéssel való elégedetlenség, az anyagi fejlődés vagy az elismerés hiánya volt. A kékgallérosok számára ezzel szemben pedig a bejelentett munka, a fizetés és a biztos munkahely számít a három legfontosabb értéknek. Ez utóbbi korántsem meglepő, ha visszagondolunk a járványhelyzet miatti elbocsátáshullámokra. Így ma egy vállalat Covid-állósága is egyre komolyabb szerepet játszik a munkavállalók döntésében

– emelte ki Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Ahogy a kutatásból kiderül, a kékgalléros munkavállalók 21%-a a COVID időszakában váltott és/vagy kezdett el dolgozni jelenlegi munkahelyén. A külföldre távozott szakmunkások azonban jellemzően nem tértek vissza, mert a turizmus és vendéglátás kivételével más ágazatok nem álltak le.

A munkavállalók megtartása ezzel együtt is egyre nehezebb és költségesebb, különös tekintettel arra, hogy az azonos földrajzi területeken található piaci szereplők gyakorlatilag ugyanazon munkavállalók megszerzéséért küzdenek. Ebben a tekintetben egyértelműen előremutató, hogy a kutatás szerint a könnyebben tanulható szakmák esetében a munkáltató sok esetben kezébe vette a képzést/átképzést, és házon belül oldják meg az utánpótlást. Ezen kívül pedig még a korábbiaknál is népszerűbbé vált a munkaerő-kölcsönzés és a határozott idejű/szezonális foglalkoztatási forma.

Mindeközben a kékgalléros pozíciók esetében, a jelentkezők részéről is egyre komolyabb elvárás a transzparencia (pl. gyors visszajelzés az állásra jelentkezőknek, elvárások és fizetés pontos feltüntetése az álláshirdetésekben, előrelépési és képzési lehetőségek) valamint a lojalitási programok megléte.

A munkáltatók béren felüli juttatásként leginkább bejárási és étkezési támogatást, valamint egészségügyi ellátást és szűrővizsgálatokat biztosítanak a kékgallérosoknak. Azonban a kutatásunkból kiderült, hogy a leginkább vágyott juttatás az időszakos bónusz vagy prémium lenne, ami jelentős megtartó erőt is gyakorolhatna. Különös tekintettel a továbbra is átlag alatti kékgalléros fizetésekre

– hangsúlyozta Palocsay Géza, a Jófogást üzemeltető Adevinta Classified Media Hungary Kft. ügyvezetője. A kékgalléros munkavállalók átlagos nettó havi jövedelme 265 337 Ft, ami 52 047 Ft-tal marad el az átlag munkavállalók bérétől. Több mint egyharmaduk pedig 200 ezer Ft alatt keres havonta. Ráadásul a kékgallérosok 55%-ának van hitele, amely átlagos törlesztőrészlete havonta megközelítőleg 70 ezer Ft, de a válaszadók közel negyede 100 ezer Ft feletti összeget fizet havi hiteltörlesztésként.