Az egyik legégetőbb kérdés jelenleg a hazai foglalkoztatásban a munkaerő megtartás - vélekedett Tóth Orsolya, az UBM HR vezetője.
Nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások, valamint a felsőbb bérkategóriába tartozók átlagos bruttó órabére az idei harmadik negyedévben.
A 45 év feletti kékgalléros munkavállalók lojálisabbak, 50%-uk 10 éve vagy még annál is régebben van jelenlegi munkahelyén.
A hétről hétre súlyosbodó infláció és az energiaválság árnyékában a kékgalléros munkavállalók megtartása folyamatosan új megoldásokat igényel.
Egyre nehezebb megtartani a fizikai munkaerőt.
A jelenlegi átlagórabér 10,4 százalékkal haladja meg a 2021 hasonló időszakában tapasztalt értéket.
A kékgalléros munkavállalók átlagos nettó havi jövedelme 265 337 Ft, ami 52 047 Ft-tal marad el az átlag munkavállalók bérétől.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a többletköltségek minden egyes termékbe be fognak épülni.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
