Őrület: ennyi órabért kapnak a kétkezi melósok Magyarországon

A felsőbb kategóriákban a bérnövekedés üteme még visszafogottabb volt: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2020 első negyedévéhez képest mindössze 1,5 százalékos bérnövekedést tapasztalt, ami jelentősen elmarad az egy évvel korábban mért 6,6 százaléktól.

„A koronavírus-járvány alapvetően változtatta meg a fizikai órabérek növekedésének dinamikáját: míg 2019-ben, a munkaerőhiány csúcsán nem kevesebb, mint 21 százalékos volt az éves szintű átlagos órabér-emelkedés, 2020-ban már csak közelíteni tudta a tíz százalékot, és az emelkedés jó része még a járványhelyzet előtti időszakban következett - mondta Hamrák Viktor. A Trenkwalder szolgáltatási igazgatója hozzátette:

A mostani 5 százalékos növekedés jól mutatja az átalakult munkaerőpiacot, amelyben a munkaerő-kínálat átmenetileg utolérte a keresletet. A következő negyedévekben ismét gyorsulhat a bérnövekedés: a normalizálódás során a piac fokozatosan felszívja a rendelkezésre álló kínálatot, és ezt a folyamatot erősítheti majd az ismét szélesebb rétegek számára vonzó alternatívát kínáló külföldi munkavállalás lehetősége is.

A Trenkwalder adatai azt mutatják, hogy az idei év elején a régiók szerint tapasztalt bérszintek között némi közeledés volt tapasztalható, de a különbség még mindig jelentős: míg az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon 1300 forint alatt mozog az átlagórabér, Közép-Magyarországon ez az összeg továbbra is a 1800 forintos szintet közelíti.

Az 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2021 első negyedévében átlagosan 1,5 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A középvezetői szegmensben tavaly ilyenkor, a járványhelyzet küszöbén közel 7 százalékkal emelkedtek a fizetések éves összehasonlításban, azóta gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése– magyarázza Hajnal Péter. A Moore Hungary ügyvezető partnere hozzátette, hogy számos szektorban jelentősebb leépítésekre is sor került, ami szintén visszafogta a béremelések ütemét.

Érdekesség, hogy miközben a járvány első hónapjaiban a mintegy 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) jóval kevésbé voltak kitéve a koronavírus negatív hatásainak, most ebben a körben az év eleje óta komolyabb fluktuációs hullámnak lehetünk tanúi: a Moore Hungary mintájában a kilépők aránya megközelítette a 8 százalékot. Ők elsősorban nem kényszerből, hanem a jobb munkahelyért és fizetésért változtatnak munkahelyet, ez pedig előrevetíti, hogy (legalábbis ebben a szektorban) hamarosan ismét komolyabb mértékű béremelésekkel számolhatunk

- fogalmazott Hajnal Péter.