Megkezdődött a magyar brexit: tömegek menekülnek Angliából

2016. június 23-án eldőlt, Nagy-Britannia a tagországok közül elsőként kilép az Európai Unióból. A brexit egészen biztosa érinteni fogja az Egyesült Királyságban élő európai uniós polgárok, köztük a kint élő magyarokat is - pánikra azonban nincs semmi ok. Azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban. Fontos tudni azt is, hogy érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint meghaladta az 1,5 milliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A magyarok közül 2019 szeptemberéig csaknem 40 ezren kértek tartós letelepedési engedélyt

Ilyen a helyzet belülről

A brit statisztikai hivatal (ONS) nemrég ismertetett friss becslése szerint a június végéig terjedő egy évben nettó 48 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal érkező külföldi EU-állampolgárok száma. Nagy-Britanniában 2003 óta nem mértek ilyen alacsony éves nettó EU-bevándorlást. Az ONS ismertetése szerint a vizsgált időszakban 199 ezren érkeztek letelepedési céllal más EU-országokból, és 151 ezer EU-állampolgár távozott végleg Nagy-Britanniából.

A statisztikai hivatal által EU8-csoportként jelölt országok, vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív: ezekből az országokból 37 ezren érkeztek, viszont 42 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-országok nettó bevándorlási egyenlege mínusz 5 ezer volt a júniussal zárult egy évben.

Angliában élő magyarok tapasztalataira voltunk kíváncsiak,  megkérdeztük, mit érzékelnek a brexit hatásaiból, nehezebb-e külföldiként munkát találni:

Tímea hosszú évek óta él Londonban, azt mondja, az ő életüknek nem része a brexit, egyszerűen már megszokták, hogy ez ölmik a médiából. Ők viszonylag kevés kint élő magyarral tartják a kapcsolatot, marketingesként, a férje informatikusként dolgozik. Azt mondja, a munkaerőhiány látványos, nem lehet úgy bemenni étterembe, üzletbe, hogy az ember ne egyből egy Gyere hozzánk dolgozni! táblával találja szembe magát. 

Azt, hogy munka van bőven, több helyről megerősítették, ám sokan arról panaszkodnak, hogy szigorodtak a feltételek: egyre több helyen lett elvárás az angol nyelv legalább alapfokú ismeretét.

"Munkát mindig lehet találni. A letelepedésit se lehetetlen megkapni. Én a brexitből csak annyit érzek, hogy minden drágul" - írta Erika, majd hozzátette, munkát talál, aki akar dolgozni, a lakhatás lehet a probléma elsőre, ugyanis mostanában, ha valakinek nincs előző kinti címe, akkor akár 6 hónap kauciót is elkérhetnek.

Irány haza!

Egy fuvarozó, nevezzük Péternek, évek óta költöztet ki és haza magyarokat.

Ezt többen is megerősítették, Anita közvetlen környezetéből nagyon sokan mennek haza vagy más országba - nemzetiségtől függetlenül. "Mivel az emberek java tájékozatlan abból kifolyólag, hogy nem beszélik a nyelvet, nem tudják mi zajlik körülöttük (és nem is akarják) éppen ezért, sokan gondolkodtak vagy gondolkodnak a távozáson. Én ismerek olyat, aki a szavazás másnapján már elővette az utazótáskáját, hogy ennyi volt, menni kell."

Ha ezekben a napokban bezár, megszűnik valami, akkor az emberek, egyből rávágják, hogy a brexit miatt történt - tehát egyfajta szitokszóként működik, illetve minden rosszat rá lehet fogni. Sokan mégis úgy gondolják, brexit ide vagy oda, még mindig nem rossz a kinti élet, annak ellenére, hogy "már régen nem az és nem olyan, mint volt pl. 2007-ben."

A fenti válaszokból is kiderül, hogy pánik helyett érdemes utánaolvasni a jogszabályoknak, tájékozódni: hiszen magyar nyelven is elérhetőek azok az anyagok, melyekből pontosan kiderül, aki akat, miként tud az országban maradni.