Nagy béremelést kérnek a BKV dolgozói: ez történik, ha nem kapják meg

Annak ellenére, hogy a BKV-nál hivatalosan még szó sem esett a jövő évi béremelésről, az Egységes Közlekedési Szakszervezet - a cégnél működő három reprezentatív szakszervezet egyike -, mint minden évben, idén is időben kezdeményezi az egyeztetések megnyitását - írják közleményükben. Az EKSZ azt is leszögezi, hogy 15 százalékos emelést tart elfogadhatónak és indokoltnak is, legalábbis ezzel indítja a tárgyalásokat - mondta Naszályi Gábor. A szakszervezet elnöke fontosnak tartja a tárgyalások mielőbbi megkezdését, hogy a BKV-s munkavállalók is, akárcsak mások, időben megkapják majd, s ne utólag, valamikor nyáron jussanak hozzá a bérkülönbözethez.

Erre ugyanis már többször volt példa - emlékeztet Naszályi. A cégvezetés taktikája a szervezet szerint az, hogy hónapokig nem tesz ajánlatot - vagy legfeljebb nulla százalékost -, majd a végén, mintegy ultimátumként mégis előkerül egy érdemi, bár megalázóan alacsony százalék - magyarázza. A szakszervezet azt is el akarja kerülni, hogy vállalhatatlan helyzetbe kényszerítse őket a menedzsment úgy, ahogy azt már korábban többször is tette azzal, hogy 24 órát sem hagyott ajánlatának a megvitatására, megfontolására, értékelésére.

Az elnök aggódik: amennyiben nem lesz megfelelő béremelés, újabb elvándorlási hullám kezdődhet, s ismét milliárdokat kell költenie a cégnek új sofőrök kiképzésére. Igaz, a létszámhelyzet a járművezetők körében javult valamelyest, azonban más területen, például a karbantartóknál továbbra is súlyos hiány van, s ha nem lesznek elfogadható bérek, a helyzet csak tovább romlik - magyarázza Naszályi.

Kánikulapótlékot akarnak a dolgozók

Azzal azonban, hogy az EKSZ már most tárgyalna a béremelésről, semmiképpen sem akarja elterelni a figyelmet a nyári időszakra megígért kánikulai pénz kifizetéséről - hangsúlyozza az elnök. Erről ugyanis egyelőre mélyen hallgat a cégvezetés, holott a tervezet szerint szeptember 20. és 30. között kellett volna megállapodni a részletekről. Igaz, a cégvezetés szeptember 19-ére ki is tűzte a téma megtárgyalását, ám az utolsó pillanatban elhalasztotta azt, éppen a megállapodásra kitűzött utolsó napra, szeptember 30-ára. Ebből megint nem lesz érdemi egyeztetés - véli az elnök -, mert egyelőre semmilyen információt nem kapott a szakszervezet.

Nem tudni, mennyi pénz áll rendelkezésre az ellentételezésre, mint ahogy arról sincs információ, hogy pontosan kik kaphatnak ebből a keretből. Legalábbis a cégvezetés számára kellemetlen szókimondásáról ismert EKSZ-nek egyelőre nincsenek erről információi. Az elnök attól tart, hogy valamilyen formában valamilyen egyeztetés zajlik már, s félő, hogy őket ebből kihagyták - írják. Ha ez így van, akkor az törvénytelen, hiszen az EKSZ, ha tetszik, ha nem, jogilag reprezentatív szervezet - szögezte le. A témával kapcsolatban megjegyzi: ők egyébként nem a kánikulai körülmények között végzett munka pénzbeli elismerését, hanem a munkakörülmények látványos és hatékony javítását, az éghajlatnak megfelelő változtatásokat követelték, s továbbra is azt tartják elfogadható megoldásnak.

Mennyi a túlóra?

Egyeztetne a cégvezetéssel az EKSZ a túlórapénzekről is - ezt Naszályi Gábor a napokban felröppent rabszolgatúlóra beélesítésének hírére reagálva közölte. A munkáltató a kollektív szerződés alapján 300 túlórát rendelhet el. Az ennél több, akár 400-ra növelt plusz órákról minden munkavállalóval egyénileg kell megállapodni, ebbe nincs beleszólása a szakszervezetnek. Azt azonban elvárja, hogy a kiemelt számú túlmunkát a BKV kiemelten, 150 százalékos pótlékkal "díjazza". Az EKSZ ez ügyben is mielőbbi egyeztetést kezdeményez a cégvezetéssel. Naszályi Gábor felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy az egyéni megállapodást senkinek nem kötelező elfogadnia, csak az írjon alá, aki valóban sokat akar dolgozni.