A nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is érzékenyen reagál a gazdasági és társadalmi kihívásokra.
A legfrissebb OECD statisztikák szerint egy magyar dolgozó 2017-ben átlagosan 1 740 órát töltött munkával. Ez az összesített statisztikák szerint elég magas, az OECD országok közül csupán 5 európai nemzet van, ahol a munkavállalók évente átlagosan többet dolgoztak, mint a magyarok. Ennél is meghökkentőbb adat, hogy a magyar nőknél minden más, OECD statisztikában szereplő európai ország női lakossága kevesebbet dolgozik átlagosan egy héten.
Az OECD legfrissebb adatai szerint átlagosan a mexikói dolgozók dolgozzák a legtöbb munkaórát egy évben, átlagosan 2 257-et az OECD országok közül. Őket Costa Rica és Korea követi 2 179, illetve 2 024 éves munkaórával. Európában legtöbbet a görögök töltenek munkával, 1 956 órával, akiket Izland követ 1 858 - derült ki az OECD május 28-án frissített adatsorából.
A grafikonról leolvasható, hogy Magyarországon egy átlagos munkavállaló 1 740 órát töltött munkával, ami 6 órával marad el az OECD országok átlagánál, de még így is többet dolgozunk, mint többek között a
- szlovákok,
- szlovének,
- svájciak,
- osztrákok
- svédek vagy
- éppen németek.
Sőt, ha mindent egybeveszünk, az OECD országok közül összesen 13 országban dolgoznak átlagosan többet, mint a magyar munkavállalók, és ezek között az országok között csupán 5 európai ország van (Görögország, Izland, Lengyelország, Észtország, Csehország). Mindez azt jelenti, hogy a
Mit jelent mindez egy héten?
Ha az adatokat heti munkaóra bontásra is megnézzük, azt találjuk hogy hazánkban egy átlagos munkavállaló 39,7 órát dolgozott egy héten 2017-ben. 2016-hoz képest egyébként 0,1 órával nőtt az átlagosan munkában töltött idő.
Az OECD adatait nemek szerint is felbonthatjuk, amiből az derül ki, hogy Magyarországon a férfiak átlagosan 40,2 órát dolgoznak egy héten, míg a nők 39,1-et. Azaz hetente 1,1 órával kevesebbet. Ezt ha felszorozzuk 52-vel, azt kapjuk, hogy
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez körülbelül 1,5 heti nettó munkával jelent kevesebbet évente. Mindezek mellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar nők az OECD országok lakói közül meglepően sokat dolgoznak. Az összesített listán 2017-ben csupán 6 ország női dolgoztak átlagosan többet egy héten, mint a magyarok. Ezek között ráadásul egyetlen európai ország sincs. Az adatok alapján tehát elmondható, hogy
A különbségek ráadásul elég nagyok, ugyanis míg például egy magyar nő 2017-ben egy héten átlagosan 39,1 órát dolgozott, addig egy holland 24,6-ot. Ez egy héten mérve majdnem 15 órás, azaz két nettó 8 órás munkanapos különbség.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







