Időről-időre felreppen a hír, hogy valamely cégnél bevezetésre került a négynapos munkahét. De vajon tényleg működik?
Amíg a 2020-as visszaesés után a környező országokban kilőtt a munkaórák száma, nálunk alacsonyabb szinten stagnál.
A legfrissebb, elérhető EU-s adatok alapján Kelet-Európában átlagosan hosszabbak a munkahetek, mint Nyugat-Európában.
Rengeteget dolgozunk, ez nem kérdés. Most azonban kiderültek a valós adatok, hogy pontosan mennyit is dolgozunk egy héten.
Miközben a munkaórák száma magas Magyarországon, addig az érte járó fizetés igencsak alacsony az EU-ban.
Több cég is a munkaidőkeretben a koronavírus okozta leállások miatt le nem dolgozott órákat akar kifizettetni a dolgozókkal.
Jóval kevesebbet dolgoztak a munkavállalók a járvány évében az előző évhez képest az Európai Unióban. Magyarországon is csökkent a munkaórák száma.
A magyar dolgozók munkájának gyümölcse évről-évre nem hogy javulna, de egyre értéktelenebb.
2019 utolsó negyedévéhez képest, 2020 első negyedévére jócskán lecsökkent az EU-ban a ténylegesen ledolgozott munkaóra index. Ez ráadásul Magyarországot is brutálisan érintette, bőven az EU-s élbolyban voltunk a ledolgozott munkaidő visszaesése tekintetében. Ebből ráadásul a magyar férfiak érezték a legtöbbet, ugyanis az unióban egyedülálló módon, arányait tekintve majd 10-szer akkora visszaesést szenvedtek el ebben az időszakban, mint a magyar nők.
Az Európai Unióban bődületes különbségek mutatkoznak az egyes tagországban tapasztalható munkaórák átlagos költségének tekintetében. Ha forintosítva vizsgáljuk, akkor bár az EU-ban átlagosan 9 946 forintjában kerül a munkáltatóknak 1 órányi munka, ám a sereghajtó Bulgáriában egy átlagos munkaóra költsége csupán 2 155 forint, míg Dániában 16 051. Magyarországon pedig mindösszesen 3 555 forint, ami az EU negyedik legalacsonyabb száma, holtversenyben Lettországgal.
Egy átlagos magyar melós egy óra munkájával 11 197 forinttal járult hozzá az ország teljes gazdaságához 2018-ban - derült ki firss OECD adatokból. Ez annyira szerény szám, hogy hazánknál csupán Chile-ben kevésbé produktív egy munkaóra az OECD országok közül, ott ugyanis dolgozzon bármennyire keményen is egy chilei munkás, csupán 29 dollárral, azaz forintosítva 8 613 forinttal járult hozzá saját nemzetgazdaságához.
Egy hajszállal, de a lengyelek is előttünk vannak, de nem jobb a helyzet a világ számos pontján sem. Izraelben, Chilében, Mexikóban is például többet dolgoznak, és kevesebb szabadidejük van a dolgozóknak.
A legfrissebb OECD statisztikák szerint egy magyar dolgozó 2017-ben átlagosan 1 740 órát töltött munkával. Ez az összesített statisztikák szerint elég magas, az OECD országok közül csupán 5 európai nemzet van, ahol a munkavállalók évente átlagosan többet dolgoztak, mint a magyarok. Ennél is meghökkentőbb adat, hogy a magyar nőknél minden más, OECD statisztikában szereplő európai ország női lakossága kevesebbet dolgozik átlagosan egy héten.
A legfrissebb statisztikák szerint a magyar óvónők világszinten is rendkívül leterheltnek számítanak. Olyannyira, hogy nettó munkaórában csupán három ország szakemberei dolgoznak többet a magyaroknál. Az általános iskolás tanárok esetében nem ennyire vészes a helyzet, ők több száz órával elmaradnak a világ, illetve európai átlagtól, védelmükben azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a statisztikában szereplő magyar adatok a minimum tanítási idő alapján szerepelnek a listában, ellentétben a többi országéval. Az elérhető adatokon túl megnéztük azt is, milyen bérekre számíthat az, aki ezekben a szakmákban helyezkedne el Magyarországon.
Elsőre jó ötletnek tűnik, a gyakorlat viszont mást mutat.
Egy új kutatásban többek között azt vizsgálták, hogy évente átlagosan hány órát dolgoznak a munkások a világ különböző városaiban. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy hatalmas különbségek vannak egy-egy település között.
Nem csoda, hogy Magyarországot - sokszor keserűen - összeszerelő országnak is szokták nevezni. Egy frissen közölt Eurostat elemzés szerint ugyanis hazánk sereghajtónak számít, ami az egy óra munkára eső munkáltatói költségeket illeti. A különbségek ráadásul Nyugat- és Kelet-Európa között elképesztők.
Egyre több nagy áruházlánc kezdte ostromolni a 300 ezres fizetéshatárt a fizikai munkát végzők körében. Ráadásul a Lidlnél lassan már be sem kell menni dolgozni, mindez azt jelenti, hogy a diszkont már 2 órás munkakörben is keres embereket.
