Nem várt lakáspiaci robbanás Magyarországon: több mint ötszörösére drágultak az ingatlanok vidéken

A magyar lakáspiac súlypontja egyre inkább a vidéki nagyvárosok felé tolódik, miután a megyeszékhelyek átlagos árszintje az elmúlt tíz évben gyorsabban emelkedett, mint a budapesti, és ez a tendencia idén sem látszik megtörni - erről írt Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont veztő elemzője a Portfolion.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ingatlanforgalmi adatai alapján 2015 és 2025 között a tizennyolc megyeszékhely összesített árszínvonala 330 százalékkal, azaz a 4,3-szorosára nőtt, amivel felülmúlta a budapesti 315 százalékos drágulást.

A tavalyi adatok szerint Debrecen átlagos négyzetméterára már mindössze 12 ezer forinttal maradt el az egymillió forintos lélektani határtól, amelyet a végleges 2025-ös statisztikák várhatóan át is lépnek majd. A rangsor végén Salgótarján található, ahol az átlagos négyzetméterár 273 ezer forint volt.

A tízéves távlatú drágulási rangsort Tatabánya vezeti 446 százalékos, vagyis 5,5-szörös árnövekedéssel, mögötte Szeged és Pécs áll 400 százalék feletti mutatókkal. A legvisszafogottabb emelkedést Békéscsabán regisztrálták 260 százalékkal, de Győrben is alig drágultak ennél nagyobb ütemben az ingatlanok. Az egy év alatt végbement áremelkedés rekordját Pécs és Veszprém tartja, ahol 2022-ben egyetlen esztendő alatt 36 százalékkal ugrott meg az átlagár. Negatív előjelű éves árváltozásra a teljes vizsgált időszakban mindössze egyszer volt példa, mégpedig Szekszárdon 2021-ben.

A megyeszékhelyek rangsorában a legnagyobb előrelépést Tatabánya produkálta, amely a 16. helyről a 11. pozícióba kapaszkodott fel. A gyors felzárkózásban az alacsony bázisár mellett az M1-es autópálya menti ipari fejlesztések, valamint a panellakások átlagot meghaladó drágulása is komoly szerepet játszott. Szeged a 7. helyről a 3. helyre menetelt előre úgy, hogy egyetlen évben sem hátrált meg a rangsorban. A BYD szegedi gyáralapításának 2023-as bejelentése élénk keresletet és fokozott beruházói aktivitást generált, így a tavalyi 841 ezer forintos négyzetméterár már mindössze 4 százalékkal maradt el a második helyezett Győr szintjétől.

Pécs a 9. helyről a 6. helyre jött fel, ráadásul a baranyai megyeszékhely 2022-ben egyetlen év alatt négy pozíciót javított, ami a legnagyobb ugrásnak számít a mezőnyben. Pécs relatív olcsósága a többi régióközponthoz képest természetes felzárkózási folyamatot indított el. Debrecen 2019 óta egyetlen év kivételével stabilan őrzi az első helyét, amiben a BMW-gyár építésének bejelentése is fontos szerepet játszott, miközben Kecskemét a 2018-as 3. helyről egészen a 7. pozícióig csúszott vissza.

Az árak alakulását számos tényező befolyásolja, így a nemzetközi ipari beruházások, a turisztikai vonzerő, a felsőoktatási intézmények jelenléte, az új lakóingatlan-fejlesztések megjelenése, valamint egyes szegmensek, például a panellakások iránti kiugró kereslet egyaránt árfelhajtó hatásúak. Miközben Budapest árelőnye a megyeszékhelyekkel szemben 2019-ben még csaknem kétszeres volt, tavalyra ez a különbség 75 százalékra mérséklődött, és a fővárosi piac lassulása, valamint a vidéki kereslet élénkülése miatt a különbség idén tovább faragható.