Havi 37 ezerrel nőtt a bére: itt a nagy melós rangsor

Nagyot mentek a bérek a fizikai dolgozók között tavaly, ráadásul úgy, hogy az átlagban a szakképzett eladók és a szakképzetlen, betanított dolgozók is benne vannak. Egy-egy boltban általában vegyesen dolgoznak olyanok, akik számára előírás a szakképzettség, és olyanok is, akik számára nem. A bolttípusok között is vannak különbségek, hiszen egy élelmiszer, vagy híradástechnika eladónak kötelező a szakképesítés, de egy ruházati, vagy könyvesbolti eladónak (vagy éppen egy pénztárosnak) nem előírás - írja közleményében a blokkk.com

Természetesen a bért a boltos és a dolgozó megállapodása dönti el. Ma a dolgozó van jobb alkupozícióban, hiszen ebben a munkaerőhiánnyal terhelt időszakban nem a nyári hőség miatt izzasztó alkalmazottat találni.

A boltosok a mostani jelentős, 20% körüli  béremelések ellenére még mindig kevesebbet fizetnek, mint a nemzetgazdaság átlaga: 20 ezer forint a lemaradás. 

A KSH adataiból az is kitűnik, hogy az átlagot tekintve 2016 decemberére a nemzetgazdaságban már olyannyira meglódultak előtte év közben a bérek, hogy januárban nem is kellet emelni, egy "átlagvállalkozás átlagdolgozójának." Ezt művelte a munkaerőhiány:

Boltok bérrangsora: a multik emelték a legnagyobbat

A kötelező minimálbérek feljebb nyomták egy év alatt a legkisebb béreket, hisz azokat emelni kellett. De ez semmit sem változtatott azon, hogy a boltokban a legrosszabbul az élelmiszer szaküzletekben lehet keresni még mindig. A húsosok változatlanul az utolsó helyeken kullognak, bár most a húsos és a halas közé csúszott a pékárus.

A jobban fizető boltok is jókora emelésekre kényszerültek. A legnagyobb emelés az úgynevezett vegyes jellegű élelmiszer boltok körében volt az elmúlt egy évben, 37 ezer forinttal nőtt az átlag. Hosszas magyarázatot nem nagyon igényel ez, hiszen ebben a körben mozognak a multi nagyáruházak, az Aldi, a Lidl és társaik, ahol a legtöbbet lehet keresni. A sportszer, illatszer, bútor áruházak körében is erős a jobban fizető multik súlya, ráadásul itt az eladónak kötelező a szakképesítés.

A webáruház lefelé nyomja a hagyományos boltos bért

Némileg kilóg a bérrangsorból a híradástechnika, ahol úgyszintén jelentősebb a multi áruházak súlya, szakképesítés is kell az eladónak, ennek ellenére a sor második felébe szorultak. Feltehetően azért, mert ebben a termékkörben erős a webkereskedelem és nagyon résen kell lenni az árakkal, magasabb bérigény miatt sem lehet korlátlanul emelni. A webáruházak kisebb költségekkel tudnak dolgozni, így nagyon éles az árverseny.

A ruházati és könyvkereskedelemben nem kötelező a szakképesítés, ami hagy némi mozgásteret a béralkuban a munkaadónak, de itt is nyakra-főre keresik a bolti dolgozókat. A webkereskedelem azonban ezeken a területeken is erős, tehát csínján kell bánni a költségekkel. Ez a prés nagyon erős.

Vannak területi különbségek is, hiszen miközben a boltos fizikai dolgozók keresete Budapesten 195 ezer forint, addig Hajdú-Biharban, Békésben és Nógrádban csak 164-166 ezer forint.

A boltos dolgozók bérrangsorában ott vannak a piacok is, ezek is a sor vége felé járnak, a nagyobb részt zöldség-gyümölcs árusításban pedig nem kötelező a szakképesítés. A ruházati piacok kínai piacként élnek a vásárlók fejében, s ez a kör sem a nagyobb bérről ismert:

És ha már 240 ezer forint

A vendéglátós, majd a kereskedők szakszervezeteinek 240 ezer forintos szakmai bérminimum javaslata nem az Aldinak fog gondot okozni, ahol 300 ezer forint felett kereshet egy bolti eladó (nyolcórás munkaidőre számolva a kínált bért). A hivatalos statisztikák alapján a kisboltosok, vagy éppen a vendéglátósok számára okozna ez inkább problémát 2018-ban: