Nem találja a helyét Csollány Szilveszter: főz, mos, takarít az olimpikon

Az olimpiai eredmények és a világbajnoki cím megszerzése után Csollány Szilveszter visszavonult a versenysporttól, a civil életben viszont nehezen találta a helyét. Volt idő, amikor anyagi gondokkal küzdött, és pultosként dolgozott. 

Végül Izlandon elismert tornászedző lett, de mivel a családja nehezen viselte a külföldi életet, hazaköltöztek. Ezután egyedül utazott az olimpikon Svájcba, de visszatért Magyarországra, mert nagyon hiányzott neki a családja. Jelenleg háztartásbeli, de szeretne visszatérni az edzői pályára - írja a Blikk.

Nem mindennapi Magyarországon, hogy az apa háztartásbeli legyen, nehezen emészti ezt meg a társadalom. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának felmérése szerint itthon még mindig domináns az a kép, hogy a nőknek kell alapvetően a házimunkával és otthonteremtéssel foglalkozniuk, a férfi pedig a családfenntartó.

A vizsgált helyzetek közül mindösszesen hárman voltak a tradicionális, azaz hagyományos családmodell követői. Ezekben az esetekben a nő hiába került fő kenyérkereső szerepbe, nem viselkedett családfőként. Elfogadta, sőt volt, hogy el is várta, hogy a férfi besegítsen a házimunkába, de azért nagy változás nem következett be abban, hogy önmaga végezze el a munkák oroszlánrészét.

Olyan esetek is vannak, amikor egymás igényeit felmérve, igazi társként viselkednek a párok egy-egy megváltozott élethelyzetben. A huszonkét vizsgált eset közül a kutatók négy megkérdezett esetében azonosítottak egyenlőségpárti, azaz egalitárius párkapcsolatot. Bár mindannyian más-más szociális közegből származtak, három esetben az első komolyabb párkapcsolat alakult házassággá, míg egy nő már a második házasságában élt, amit a kutatók úgy értelmeztek, hogy egy korábbi hibát próbál kijavítani.

Jellemző, hogy ezekben a kapcsolatokban nem a hagyományos nemi szerepek alapján alakították ki a szabályokat, hanem egymással megbeszélve, az egyéni szükségletek és lehetőségek alapján. Ezekben az esetekben úgy tűnt, hogy már a partnerválasztásnál fontos szempont volt, hogy a másik, házimunkáról és nemi feladatok megoszlásáról alkotott képe semmiképpen ne legyen akadálya a nő karrierjének, különös tekintettel a gyermekvállalás utáni időszakra.

Hét megkérdezett olyan családban él, ahol fiatalon nekikezdtek egy leginkább hagyományosnak mondható családmodell építésébe, ám a körülmények közbe szóltak és kénytelenek voltak váltani. 

- mondta egy megkérdezett, aki neveltetése miatt kész lett volna hagyományosabb női szerepben leélni az életét, de ma ezt már meghaladottnak, sőt bántónak tartja. A férje ugyanis azóta, hogy elvesztette állását, csak átmeneti jelleggel tud elhelyezkedni és nem tud olyan biztonságot nyújtani a család számára, amit a nő indokoltnak tartana.

Egy másik családanya viszont iszonyú teherként éli meg új szerepét. Férje karrierje leszállóágra került, és az elmúlt években hiába számíthat férjére a gyereknevelés terén, az új helyzetet nem tartja normálisnak.

A kutatók azonosítottak egy negyedik mintát is, amelybe nyolc megkérdezett asszonyt passzíroztak be. Ezt a kategóriát tudatos szerepváltóknak nevezték el, és ebbe a kategóriába leginkább jó anyagi helyzetben lévő családok kerültek. Sokaknak ez a kapcsolat már a második vagy harmadik házasságuk volt és voltak, akiknek az előző kapcsolatuk pont azért romlott el, mert a férjük nem tudta elfogadni, hogy felesége karrierre vágyik.

A kutatás szerint azokban a kapcsolatokban a legboldogabbak az emberek, ahol mindkét fél ugyanazt gondolja a nemi szerepekről.