Ilyen lesz a jövő évi cafeteria: van mit átgondolni

A dolgozóknak és a cégeknek is jól meg kell fontolnia, milyen legyen a jövő évi béren kívüli juttatások rendszere, milyen új elemeket adjanak és miért, illetve, hogy az eddigiek jók voltak-e és mit kellene helyettük nyújtani - jelentette ki Fata László, a CafeteriaTrend ügyvezetője, a Cafeteria workshop eseményen.

Egészen új dolgok köre lesz kedvező

Különböző időpontokban elég komoly változások lépnek életbe: a rendszerbe új elemek kerülnek bele, miközben több meglévő és népszerű elem használata kedvezőtlenebbé válik - ismertette Fata.

Havonta a minimálbér 50, illetve 30 százalékáig az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás szintén a 49,98 százalékos adózási sávba kerül (a korlátlan kiadás kérdéséről még nem született döntés).

E két juttatásra azonban egy limit is vonatkozik majd: a versenyszférában évi 450 ezer forint, a közszférában 200 ezer forintig lesznek adhatóak.

A bölcsődei mellett jövőre már adómentes lesz az óvodai támogatás, bizonyos limitig az új mobilitási célú lakhatási támogatás, amelybe beletartozik a munkásszállás. Nem sújtja közteher a lakáscélú támogatást, valamint a - például megbetegedéshez köthető - kockázati biztosítást sem, havonta a minimálbér 30 százalékáig.

Szintén adómentesen biztosíthat a társaság egészségügyi szolgáltatásokat a dolgozóknak - az erre vonatkozó a kormányrendelet, azonban még nem érkezett meg.

Pluszfeladat lenne a cégeknek

Várhatóan elterjed a kedvező adózású készpénzfizetés lehetőség: ez azonban célzott felhasználásra nem alkalmas - mondta Fata. A munkáltatói célok elérése - például a dolgozók kipihentsége, egészsége - nehézkesebbé válik. 

Komoly feladat lesz a munkavállalói és munkáltatói oldalról egyaránt a szabályok és a juttatások céljának meghatározása. Újra kell számolni a forrásokat és újratervezni a kínálatot. A cafeteria átstrukturálásánál fontos lesz arra figyelnie a cégeknek, hogy mennyi az az érték, amelyet a dolgozók soknak éreznek. A váltás akár kevesebbe is kerülhet, miközben a dolgozók mégis boldogabbak lehetnek tőle. Az új rendszerben nehézség lesz, hogy meg kell tanítani a dolgozókkal, hogyan költsék el a juttatásokat, amelyeket érdemes megtölteni tartalommal. Így például egy huszonéves dolgozó nem biztos, hogy felismeri, hogy a kulturális belépőt akár zenei fesztiválokra is lehet költeni.

Utóbbi esetében azonban figyelni kell a szabályozásra: így a lakhatásnál új definíciók jelennek meg, például megszűnik a félszoba fogalma. Ami nagyon fontos, hogy a jó, cégre szabott juttatásoknak nem feltétlenül a mérsékelt adóteher a fő előnye.

Ez már a veszett fejsze nyele

Mikro-, kis- és középvállalkozói szinten lényegében lehetetlen elvárni, hogy a cafeteriaelemeket tudatosan alakítsák át - kontrázott Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Így várhatóan nagyon sok olyan cég lesz, ahol rosszul, a hatékonyság és a dolgozói előnyök rovására változik majd a rendszer.

Milyen szempontból fontos a vállalkozók számára a cafeteria? A három fő prioritás az étkeztetés, a pihenés, illetve az öngondoskodás. Ezeket az Erzsébet-utalvány, a Szép-kártya és a pénztári-hozzájárulások eddig kielégítették. A jövőben is bőven elegendő lenne 3-5 féle cafeteriaelem, a 35 helyett.

A munkáltatók a szakszervezetekkel azonos állásponton álltak a cafeteriatárgyalásokon. Így közösen javasolták például az egyszerű, fogyasztásösztönző, háromelemes cafeteriát, illetve azt is, hogy jelenjen meg prioritásként az élelmiszer-vásárlás is. A kormányoldal azonban lesöpörte indítványukat.

A munkáltatók támogatása nélkül nincs nyugdíj

A 2016 tavaszi módosítással - a kedvezményes adókulcs megszüntetésével. jelentősen visszavágják az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. A szervezet felmérése szerint a nyugdíj-és egészségcélú előtakarékosságban, az egyéni számlák befizetéseinek 26 százaléka munkáltatói támogatás. A befizetés arányt nézve körülbelül 35 százalékos a munkaadói részvétel az egészségpénztári díjbefizetéseknél, míg a nyugdíjpénztáraknál már 58 százalékot tesz ki a vállalatok hozzájárulása.

A munkáltató befizetések elapadásával ugyanakkor az egyéni befizetések is csökkenhetnek, ezzel a pénztárak működése veszélybe kerülhet (A hazai nyugdíjpénztárak jelenleg mintegy 1100 milliárd forintnyi megtakarítást kezelnek).

A nyugdíj-előtakarékosság ösztönzésében a munkáltatók szerepe elengedhetetlen. A kormány így szembemegy a nemzetközi trenddel, amely a nyugdíjkasszára nehezedő súly csökkentését célozza. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer mellett a következő generációk csökkenő nyugdíjakkal számolhatnak, amelyet a mostani döntés szinte borítékolna.