Gyermeksors: tízezrek élnek ilyen nyomorban Magyarországon

Az UNICEF gyermekek jóllétét érintő egyenlőtlenségekről a fejlett országban című éves jelentése rangsorolja az EU és az OECD 41 országát annak alapján, hogy a legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le a középmezőnybeli társaiktól. A jelentés elkészítéséhez egységesen összehasonlítható adatokat használtak, az adatfelvétel pedig 2014-ig tartott.

A jóllét alábbi 4 fő területét vizsgálták meg:

• oktatás, tanulmányi eredmények

• háztartási jövedelem

• egészség-magatartás

• élettel való elégedettség, szubjektív jóllét

- mondta el a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója.

Mi a helyzet Magyaroszágon?

2013-ban a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartásoknak több, mint a fele depriváltnak (megfosztottnak) minősült. Ez azt jelenti, hogy ezeket a háztartásokat legalább 3 probléma érinti a 9 vizsgált tényezőből. Ide tartozik például, a megfelelő lakhatási körülmények hiánya, mosógép, fűtés vagy éppen az autó hiánya.

Az tanulmányi eredmények tekintetében Magyarországon a PISA felmérések szerint romlás figyelhető meg. Ezzel pedig az a legnagyobb probléma, hogy a gyengébben teljesítők eredményei romlanak.

- hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón Tausz Katalin, egyetemi tanár, Szociálpolitika tanszék oktatója.

Ezen felül pedig aggodalomra ad okot, hogy hátrányos helyzetű gyerekek közül nagyon sokan élnek olyan háztartásban, ahol egyik szülőnek sincsen munkája. Ezért a szülők foglalkoztatásának növelése elengedhetetlen feltételt lenne a helyzet javulásához - tette hozzá Tausz Katalin.

Hátrányban a többgyermekes családok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a háztartások életszínvonalát vizsgáló kiadványa szerint Magyarországon a háztartások 30 százalékában nevelnek gyermeket. A háztartások helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy hány fő él a háztartásban és az is, hogy nevelnek-e gyermeket. A legnagyobb jövedelmi hátrányban továbbra is három-és annál több gyerekesek, valamint az egy szülős háztartások vannak.

Hogyan látjuk a helyzetünket?

Egy kutatás szerint a magyar háztartások több mint a fele nem tartja rossznak anyagi helyzetét, de épp jónak sem mondaná azt. A kutatásban résztvevők harminc százaléka úgy érzi, hogy rossz vagy nagyon rossz a jelenlegi anyagi helyzete. De akadnak azért kivételek is: a megkérdezettek 18 százaléka ugyanis jónak ítélte meg háztartása anyagi helyzetét - derül ki a Tárki 2015/2016. évi Omnibusz kutatásából.

Érdekes tendencia figyelhető meg a fenti ábrán, miszerint azok a háztartások, akik jónak ítélik meg anyagi helyzetüket, azok sokkal nagyobb arányban gondolják úgy, hogy egy év múlva még jobb körülmények között élnek majd. Míg azok, akik azt gondolják, hogy nagyon rossz anyagi körülményeik vannak, azok sokkal borúlátóbbak és nagy arányban vélik úgy, hogy a jövőben még rosszabb anyagi helyzettel kell majd számolniuk.

Mi ezzel a probléma?

Hazánkban a jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke az uniós átlag alatt van, ami mindenképpen pozitív. Ellenben, ha minden úgy alakul, ahogyan azt az emberek várják, akkor az egyenlőtlenségek tovább fognak nőni. Vagyis növekedni fog a leszakadók aránya, ami ma is a legrosszabb anyagi helyzetűek körében a legmagasabb. Emellett pedig a gazdagabbaknak lesz lehetősége arra, hogy még több pénzt halmozzanak fel.