Fizethetünk a túlzsúfolt börtönök miatt

Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán.

Tavaly 20 százalékos béremelést követelt az MKKSZ az elszabaduló infláció miatt, a kormány azonban nem fizetett többet, azt mondták a háború miatt.

A forrás rendelkezésre áll, a bértárgyalások folytatódnak a BKV-nál.

Az adóhatóság elárulta, milyen igazolásokkal ellenőrizhetjük az az szja-bevallási tervezetünket.

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű dolgozók iránt.

2021-ben az egész életen át tartó tanulásban (life long learning) a felnőttek részvételi aránya 11 százalék volt az EU-ban. Magyarországon azonban ennél sokkal kevesebb.

A Pénzcentrum friss felméréséből kiderült, hogy melyek azok a szakmák, amelyeket a magyarok leginkább túlfizetettnek tartanak, ennek kapcsán most utánajártunk az átlagos béreknek.

Januárban még egyszer sem volt ilyen kevés regisztrált álláskereső a rendszerváltás óta.

Egy forinttal nem emelték meg 2023-ra vonatkozóan a közszférában dolgozók bérét, és áprilisig nem is várható újabb forduló a kormány és a szakszervezet közötti tárgyalásokban.

A nők, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élők esetében a minimumjövedelmet a háztartás egyes tagjainak nyújthatják majd, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek.

A megélhetési költségek növekedése mobilabbá tette a munkavállalókat országon belül is, az inflációs nyomás miatt kulcskérdéssé vált a bér és a juttatási csomag.

A szakszervezetek 25 százalékos bérfejlesztést szerettek volna, a kormányzati oldal szerint azonban semmilyen emelésre nincs keret jelenleg a költségvetésben.