16 °C Budapest

Mi lesz a beígért plusz adókedvezménnyel?

Pénzcentrum
2013. április 19. 04:49

Egy szó nem esik a 2013-2016. évi konvergencia programban arról az ígéretről, illetve költségvetési hatásáról, miszerint 2014-től az alacsony keresetű munkavállalók számára is lehetővé tennék, hogy teljes egészében kihasználhassák a törvényben meghatározott családi adókedvezményt. Ha mégis bevezetnék, hogy a munkavállalói járulékból le lehetne vonni a ki nem használt kedvezmény összegét, akkor is csak hasra csapással lehetne megsaccolni, mekkora bevétel esne ki emiatt a költségvetésből. A 2012. évi adóbevallásokból ugyanis nem lehet megállapítani, összesen mekkora adókedvezményt nem tudnak érvényesíteni a magánszemélyek.

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője február 7-én, a Fidesz és a kereszténydemokraták közös frakcióülése után bejelentette: Orbán Viktor rábólintott a kisebbik kormánypárt által szorgalmazott javaslatra, mely szerint 2014-től a munkavállalói járulékból is levonhatják majd az adókedvezményt azok a családok, amelyek az adójukból nem tudják érvényesíteni a teljes összeget.

Ez az ígéret, illetve annak költségvetési hatása viszont még csak lehetőség szintjén sem jelenik meg az Európai Bizottságnak megküldött legfrissebb konvergencia programban, holott az intézkedés hatása - a 2011. évi adóbevallások adatai alapján - meghaladhatja a 100 milliárd forintot. Mint azt a Pénzcentrum.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott információk alapján korábban megírta, a 2011. évi jövedelmek után összesen 112 milliárd forintnyi adókedvezményt nem tudtak igénybe venni az alacsonyabb keresetű családok. Ebből 5 milliárdot az egy-, 9 milliárdot a két-, 79,5 milliárdot a három-, 14,8 milliárdot a négy- és 4,3 milliárd forintot az öt- vagy többgyermekesek hagytak a központi költségvetésben. Utóbbiak a törvényben biztosított kedvezménynek összességében csak a 30 százalékát tudták kihasználni.

Ehhez képest - a tavaly ősszel megjelent hírek szerint - a KDNP 48 milliárd forintra becsülte az intézkedés hatását, ami kevesebb mint a fele a 2011-ben a költségvetésben maradt adókedvezménynek. Továbbra is rejtély, miből ered a két szám közötti eltérés.

2012-ről viszont nem lesznek pontos adatok

A 2012. évre vonatkozóan viszont már nem lehet majd megállapítani, hogy mekkora összegű adókedvezményt nem tudtak érvényesíteni az alacsonyabb keresetűek. A NAV internetes oldalán található nyomtatványkitöltő program ugyanis nem engedi, hogy a magánszemélyek a törvényben meghatározott összegű adóalap-kedvezményt tüntessenek fel a 2012. évről szóló adóbevallásban.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint "a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját...a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint". Vagyis az említett adóalap-kedvezmények a törvény szerint megilletik a magánszemélyeket.

A törvény a fizetendő adót csökkentő kedvezményekre vonatkozóan köti ki, hogy az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Olyan megkötés azonban nem szerepel a törvényben, hogy legfeljebb az összevont adóalapnak megfelelő összegű családi kedvezményt lehet feltüntetni az adóbevallásban. Ennek ellenére az adóhatóság internetes oldalán közzétett 1253-as bevallás kitöltésére szolgáló internetes program nem engedi meg, hogy az adózó a bevallás 21. sorába a törvény szerint őt megillető családi kedvezmény összegét írja be, ha annál alacsonyabb a jövedelme.

Ha például egy kétgyermekes munkavállalót tavaly minden hónapban a bruttó 93 ezer forintos minimálbérért dolgozott, akkor az éves adóalapja 1 millió 116 ezer forint. A két gyermek után neki 1 millió 500 ezer forint családi adóalap-kedvezmény járna. A kedvezmény összegére vonatkozó sorba azonban - ha az internetes programmal tölti ki az adóbevallását - legfeljebb 1 millió 116 ezer forintot írhat be. A bevallásból nem derül ki, hogy az érintett adózó 384 ezer forint adóalap-kedvezményt, vagyis a 16 százalékos szja-kulccsal számolva 61 440 forint adókedvezményt nem tud igénybe venni a tavalyi jövedelme után. Ez az adat azonban a homályba vész annál, aki a nyomtatványkitöltő programot használja.

Az idei évben a minimálbéren foglalkoztatott kétgyermekes munkavállaló már valamivel több adókedvezményt tud igénybe venni. A havi 98 ezer forintos minimálbér mellett már évi 1 millió 176 ezer forintra nőtt az éves jövedelme, így már "csak" 324 ezer forint adóalap-kedvezményt bukik, vagyis 51 840 forint adókedvezményt nem tud kihasználni.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A munkavállalóknak 10 százalékos nyugdíj-, 7 százaléknyi egészségbiztosítási, valamint 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot kell fizetniük. Kormánypárti vezetők egyelőre nem részletezték, hogy mely járulékfizetési terhek javára érvényesíthetnék az alacsonyabb keresetűek a ki nem használt adókedvezményt, feltételezzük, hogy nem a majdani nyugdíjkifizetéseket szolgáló járulék lenne ennek fedezete.

Hasra csapással lehet csak becsülni

Gondolhatnánk, hogy az eltartottak száma alapján meg lehet határozni, az adott magánszemélynek mennyi adókedvezmény járt volna 2012-ben. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

Vegyünk egy háromgyermekes adózót, akinek két középiskolás és egy egyetemista gyermeke van. Az egyetemistát csak eltartottként lehet figyelembe venni (feltéve, ha nem rendelkezik önálló jövedelemmel) ahhoz, hogy a háromgyermekeseknek járó emelt összegű kedvezményt lehessen érvényesíteni a két középiskolás gyermek után. Vagyis a munkavállaló havonta kétszer 206 250 forinttal, azaz összesen 412 500 forinttal csökkentheti az adóalapját. Ha viszont az egyik középiskolás gyermek szeptembertől szintén egyetemista lesz, akkor az egy középiskolás gyermek után már csak havi 206 250 forint adóalap-kedvezmény jár. Még kacifántosabb a helyzet, ha az idősebb egyetemista év közben befejezi a tanulmányait, és az év második felében nem lehet eltartottként figyelembe venni. Ekkor az egy középiskolás gyermek után már csak az egy-, illetve kétgyermekeseknek járó havi 62 500 forint adóalap-kedvezmény jár a munkavállalónak.

(Mint azt nemrégiben megírtuk, az előbbiekhez hasonló helyzetben lévő magánszemélyeknek a bevallás kitöltésével is alaposan meggyűlhet a bajuk.) Káosz a családi adókedvezmény körül: hogyan töltsük ki a bevallást?

A kedvezmény összegének év közbeni változása miatt a példában említett munkavállalónál biztosan nem lehet a gyermekszám alapján egzakt módon meghatározni, mennyi adókedvezmény járt volna neki a törvény szerint, és mekkora összeget hagyott az államnál.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2021.05.17 17:06
„...Példás rend, vagy jó kedély? Példás rend vagy az öröm? Van a kötelesség érzése. De mi az első kö...
coachco  |  2021.05.17 13:56
Talán sokan érzik úgy mostanában, végre, kicsit mintha jobb lenne, talán túl vagyunk a nehezén. [.....
hrdoktor  |  2021.05.17 06:50
Kevésbé közismert, hogy az alváshiány hozzájárul a kóros súlytöbblet kialakulásához. [...] Bővebb...
legacykft  |  2021.05.14 18:55
Az utóbbi években nagyon keresetté és trendivé vált Agile Coach-nak lenni. Az álláshirdetések tele v...
hrbonbon  |  2021.05.14 18:06
Article written by Zineb Krafess, Researcher AIMS International  Morocco In 2020, recruitment has...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 18. kedd
Erik, Alexandra
20. hét
EZT OLVASTAD MÁR?