X-Faktor: le akarják nyúlni Oláh Gergő millióit

"Sajnos szép számmal kapok olyan leveleket, amelyben arra kérnek, hogy mivel én tudom, mi az a szegénység, segítsek nekik és adjak pénzt" - mondta el az énekes a Vasárnapi Blikknek.

Volt, aki azt kérte, egy személyes tárgyamat ajánlja fel licitre, és az abból befolyt összegből támogassa a beteg gyerekét. Ez azonban egészen más, mint amikor direkt pénzt kérnek tőle - ez is gyakran megesik. Mindemellett Oláh Gergő sem tud mindenkinek segíteni - magyarázta a Vasárnapi Blikknek a sztár.

A lap emlékeztet: nem mindenki tudja megfelelően kezelni a gyorsan jött hírnevet és a vele járó milliókat. Talán a legemlékezetesebb az első Big Brother nyertese, Párkányi Évi, aki 16 millió forintot nyert 2002-ben. Állítása szerint a pénz nagy részét kaposvári házuk építésébe ölte, a maradékot pedig felélte. A Csillag Születik nyertesei közül a 2007-es első befutó a csantavéri Utasi Árpi az egyetlen, akinek már alig van a nyereményéből. A kis mesemondó szegény családból indult szerencsét próbálni, a hirtelen jött pénzzel azonban nem tudtak bánni, mára ugyanúgy szegénységben élnek, mint előtte. Utódai, Tabáni István, László Attila és Mészáros János Elek azonban tudatosan osztják be a nyereményüket. Tabáni lakásba fekteti a több mint 10 millió forintját, Mészáros János Elek pedig az első lemezére és az otthoni présházára fordít rengeteg pénzt.

Az X-Faktor korábbi két győztese, Vastag Csaba és Kocsis Tibor szintén jól bánik a pénzzel. Az énekesek még nem fektették be a nyereményüket, de vagyonuk időközben csak kamatozik, hiszen nem sokat kellett költeniük belőle, mert a fellépésekből bőven van bevételük.

Rossz anyagi helyzetben a magyar családok

Nem csoda, hogy sokan fordulnak a sztárokhoz anyagi segítségért: rendkívül borús képet fest a hazai családok jövedelmi viszonyairól a KSH friss összeállítása. A jelentés a jövedelmi adatok bemutatásán túl egy olyan, 2012-es kutatás eredményét is ismerteti, amely az emberek vélekedését vizsgálta az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítéséről.

Az összes háztartás csaknem egyhatoda (598 ezer) nem tudta megfelelően fűteni lakását - ez a probléma több mint 1,4 millió embert érintett. A háztartások több mint tizede legalább egyszer megcsúszott a közös költség befizetésével.

Az alacsony jövedelem, az élelmiszerek drágulása rányomja a bélyegét az élelmezésre fordított kiadásokra is. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst fogyasszon. A legszegényebbeknél 71,6 százalék (704 ezer fő), az aktív háztartásokban élőknél 27 százalék (1924 ezer fő) ez az arány.

A fenti helyzet láttán valóban luxusnak tűnik a nyaralás és a megtakarítás is. 2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre.