Illetékköteles az illeték? Senki se tudja, mi után kell fizetni...

Szakértők szerint nem egyértelmű például, hogy a hiteltörlesztés után meg kell-e fizetni az illetéket − hiszen a törvény 7. § (1) bekezése úgy szól, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke "a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint". Márpedig a kölcsöntörlesztés egyes értelmezések szerint nem fizetési művelet.

Komoly dilemmát jelent, hogy a bankok által a számlákhoz kapcsolt díjak és jutalékok terhelése illetékköteles-e. Ha szigorúan vesszük, hogy ezekben az esetekben is pénzmozgás történik, akkor egyértelmű a fizetési kötelezettség. Más kérdés ugyanakkor, hogy ebben az esetben nemcsak a havi számlavezetési díj számláról való levétele jelent majd illetékfizetési kötelezettséget, hanem például a bankkártyás készpénzfelvétel után felszámított díjra is külön illetékteher kerül. Ebben az esetben az is kérdés, hogy a bank a terhet tovább tudja-e hárítani, illetve ha ezt megteszi, akkor egy újabb tranzakciónak számít-e, amely után ismét illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Nem egyértelmű az sem, hogy a készpénzfelvételhez kötődő banki díjterhelés 2 vagy 3 ezrelékes illetékkategóriába esik-e.

A 2 ezrelékes tranzakciós illeték többszörösére rúghat az a teher, amit a biztosítók lesznek kénytelenek vállalni az új szabályozás miatt. A jellemzően kis összegű, rendszeres befizetésekből a biztosítóknak külön kell választani és más-más számlára utalni a jutalékot, a biztosítástechnikai tartalékot és ugyancsak külön tételt jelent majd a kárkifizetések elutalása. Míg a hitelintézeteknek joguk lesz arra, hogy az illetéket a szabályok betartása mellett átterheljék az ügyfélre, a biztosítók számára a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az adminisztratív költségek ilyen okból történő emelését érvényesíthessék a biztosítás díjában.