Fenyeget az új Munka törvénykönyve: feketézés lehet a vége

A közleményben hangsúlyozzák, hogy az atipikus foglalkoztatási forma segít megoldani a termelő cégek gazdasági helyzethez való alkalmazkodását. A Munka törvénykönyvének 2012. július 1-jén hatályba lépő módozatában azonban az MMOSZ szerint eltűnik az elvárt rugalmasság, ha a határozott idejű munkaszerződés fél éven belül nem hosszabbítható meg.

Példaként a szövetség azt írja: ha egy három hónapos szerződés esetén valamilyen - előre nem látható okból - esetleg két héttel csúszik a kiszállítás, a már betanított embereket el kell küldeni, és helyettük arra a plusz két hétre új munkaerőt kell képezni. Hozzáteszik: július 1-jét követően a határozatlan idejű szerződések kerülnek majd előtérbe, amelyek az MMOSZ szerint magukkal hozzák a felmondási tilalmak körét.

Kifogásolják azt is, hogy az atipikus formánál is végkielégítést kell júliustól fizetni az új jogszabály szerint. Szerintük nem világos, hogy mely kölcsönbevevőt terheli az összeg, ha egy munkavállaló például 10-15 munkahelyen is megfordult - amit az atipikus forma lehetővé tesz. Az MMOSZ szerint ideiglenessé tervezett megoldásnál nem jöhet szóba egy hosszú távú elem.

A szövetség szerint a felmondási idő 15 napról 30 napra történő növelése is a rugalmatlanabbá teszi a rendszert.

Az MMOSZ szerint jelen gazdasági helyzetben egyetlen kölcsönvevő sem képes tolerálni ezeket. A határozatlan idejű szerződések nagyobb kockázatot jelentenek majd a kölcsönbeadóknak. Várhatóan elmegy a szféra a szürkegazdaság irányába, túlzott kockázatot vállal, sokak számára elkerülhetetlen lesz a csőd.

Szerintük, ha nem lesz rugalmas foglalkoztatás, a termelő cégek elhagyják az országot, hiszen betelepülésük előtt a társasági adót, a minimálbér mértékét és a foglalkoztatás rugalmasságát mérlegelik. Minthogy a termelő cégek nem tervezik felvenni állományba a kölcsönzött munkavállalókat, 50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatás - írta az MMOSZ.