7 °C Budapest

Százezreket veszíthetsz: fenyeget az új Munka törvénykönyve

Pénzcentrum
2012. április 16. 05:26

Nem jár végkielégítés július elsejétől azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásuk, illetve a nem egészségi okkal összefüggő képességük miatt mondanak fel. Korábbi legfelsőbb bírósági határozatok szerint ehhez az is elég, ha a munkavállaló nem tud beilleszkedni a munkahelyi közösségbe.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Sok esetben kevesebb végkielégítést kaphatnak az elbocsátott munkavállalók a július elsejétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve szerint. Fontos változás lesz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, hogy a munkaviszonyban töltött időnem a felmondási idő utolsó napjáig tart, hanem a felmondás közlésének a napja a mérvadó a számításkor. Ez abban az esetben fontos szempont, amikor valaki a felmondási idővel együtt érné el, vagy lépné át azt az időintervallumot, amelyet a törvény előír ahhoz, hogy valaki végkielégítést kaphasson. Továbbra is legalább háromévnyi munkaviszony kell egyhavi végkielégítéshez. Öt év után jár kettő, 10 év esetén három, 15 év után négy, 20 év után öt, legalább 25 év után pedig 6 havi végkielégítés.

A felmondási idő alapesetben továbbra is 30 nap lesz. A munkáltató felmondása esetén a munkaviszonyban töltött 3 év után öt, 5 után tizenöt, 8 után húsz, 10 után huszonöt, 15 után harminc, 18 után negyven, 20 év után pedig hatvan nappal meghosszabbodik. Vagyis így összesen akár 90 nap is lehet a felmondási idő. Sőt, a felek ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak, amelynek időtartama legfeljebb 6 hónap lehet. Ezt azonban az új törvény szerint már nem lehet figyelembe venni a munkaviszonyban töltött idő meghatározásakor. Emiatt akár egyhavi végkielégítést is elbukhat az, akinek pont a felmondási idő hiányzik majd a jövőben ahhoz, hogy nagyobb összegű végkielégítést kaphasson.

Továbbra is marad az a szabály, hogy a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - felmenteni a munkavégzés alól. Ez érdekében is áll a jövőben a munkáltatónak, mivel az új törvény szerint a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára nem jár átlagkereset, hanem távolléti díjat kell fizetni. Azt pedig az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díjba nem számít bele például a prémium, illetve a jutalom.

Emelt összegű végkielégítés jár a munkavállalónak, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg a munkaviszonya. A mostani szabályoktól eltérően azonban nem egységesen háromhavi távolléti díj jár pluszban, hanem az adott munkaviszonyban eltöltött évek számával arányosan sávosan emelkedik majd. Így a legalább 3, illetve 5 év munkaviszony esetén egyhavi, 10-15 év esetén kéthavi, 20-25 év munkaviszonynál pedig háromhavi többletpénz jár.

Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, júliustól felemás védelemben részesülnek az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állók. A jelenleg hatályos szabályok szerint az öregségi korhatárt megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyt rendes felmondással. A módosuló rendelkezések szerint alapesetben továbbra is fennmarad a védelem a nyugdíj előtt állók esetében, az új törvényben azonban számos kitétel szerepel, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is meg lehet szüntetni az érintettek munkaviszonyát.

Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, hogy a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítsa.

Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a védett korban lévőknek, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását.

KATTINTS! Lapátra kerülhetnek a beteg dolgozók júliustól

Fontos változás, hogy július elsejétől nem jár végkielégítés, ha a munkáltatónak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége miatt mondanak fel. Több legfelsőbb bírósági döntés is alátámasztja, hogy összeférhetetlenség címén is könnyedén meg lehet válni a nemkívánatos dolgozóktól. A felmondáshoz elég, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a munkavállaló nem tud beilleszkedni a munkahelyi közösségbe, jelentősen romlott a munkához, feladatai ellátásához való viszonya, mentalitása jelentősen hozzájárult a rossz munkahelyi hangulat kialakulásához.

A jelenleg hatályos és az új törvény is leszögezi: a munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni. A még két hónapig érvényben lévő jogszabályban az is szerepel, hogy a munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. Ez a kitétel az új törvényből kimaradt.

Változnak a jogellenes elbocsátás szabályai is. Jelenleg ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Júliustól megszűnik ez az általános kötelezettség. Csak akkor kell a munkaadónak visszavennie a jogellenesen elbocsátott dolgozót, ha a bíróság döntése értelmében a felmondás diszkriminatív volt, munkavállalói képviselő volt az elbocsátott személy, vagy ha be tudja bizonyítani, a munkaadó jogellenesen - megtévesztéssel vagy fenyegetéssel - íratta alá vele a közös megegyezést. A bírósági tapasztalatok azt mutatták, hogy a jogszerűtlenül elbocsátott munkavállalók nem túl gyakran kívántak visszamenni egykori munkaadójukhoz, erre hivatkozva korlátozták a jogalkotók ezt a lehetőséget.

A jelenleg még hatályos szabályok szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Ez a gyakorlatban több évnyi munka nélkül töltött munkaviszonyt eredményezett az érintett munkavállalók számára. Ez a kötelezettség azonban a július 1. után jogellenesen elbocsátott munkavállalók esetében már nem terheli a munkaadókat.

A munkavállalók legfeljebb kártérítést követelhetnek, amelynek összege nem haladhatja meg a tizenkét havi távolléti díjuk összegét. A kártérítési összeg is jóval kevesebb lehet, mint korábban. A hatályos törvény szerint ugyanis a jogellenesen elbocsátott munkavállalónak legalább két, maximum tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összegű kártérítést kell fizetni. Cikkünk elején már szóltunk arról, hogy a távolléti díj jóval kevesebb lehet, mint az átlagkereset, mivel abba nem számít bele például a prémium vagy a jutalom.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
perfekt  |  2021.11.26 11:35
Közeledik a karácsony és lassan ismét vége lesz egy évnek. A számviteli szakemberek ismételten átéli...
hrdoktor  |  2021.11.22 05:36
A modern terápiás eljárások segítségével a megfelelő életminőség és a szexuális aktivitást is meg le...
coachco  |  2021.11.12 19:58
Aki járt Mádon az elmúlt években, biztos, hogy járt a Szent Tamás dűlő tetején. Csodás a kilátás! Mi...
hrbonbon  |  2021.11.11 14:19
We take the idea of hierarchy for granted in organizations, but we are wrong.  Organizations need n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 28. vasárnap
Stefánia
47. hét
November 28.
Advent (1.)
November 28.
Nemzetközi Aura nap
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?